Nagy Sándor Csongor

Contributed content

2020

A dolgozat fő célja Kováts Benedek életének kutatása, valamint a hozzá érkező levelek általi korkép megalkotása. Dolgozatomban a Kováts Benedeknek írt, egyházi témájú leveleket vizsgáltam. Kováts Benedek egy meghatározó egyénisége volt a két világháború közötti erdélyi, egyházi, oktatási életnek. Munkásságával hozzájárult a kor református oktatásának fellendítéséhez. A levelek segítségével betekintést nyerhetünk a kor egyházi kapcsolataiba, az oktatás körülményeibe, a kisebbségi lét kihívásaiba. A kutatás jelentősebb részét a Kováts Benedeknek írt levelek digitalizálása, tartalmuk feldolgozása jelentette. Kutatásomból kitűnik, hogy a két világháború közötti egyházi élet, a megváltozott környezet, a kisebbségi lét ellenére is pezsgő maradt. A levelek arról tanúskodnak, hogy a lelkészek és az egyház vezetői rendszeresen osztották meg egymással gondolataikat, esetleges aggályaikat. Megtudhatjuk azt, hogy az állami szervek nem könnyítették meg az akkori lelkipásztorok életét, hiszen a leveleket cenzúrázták, esetenként visszatartották a gyülekezéshez szükséges engedélyeket.

ThesisMA Szakdolgozat2020Supervisor: Buzogány Dezső

2018

A munkám célja az volt, hogy digitalizáljam a jegyzőkönyveknek ezen részét, hogy már elektronikus formában is elérhetővé váljon, hogy azok is megtekinthessék, akiket az egyháztörténelemnek ezen szegmense érdekel. A vizitációs jegyzőkönyvet az alábbi tartalmi szempontok alapján mutatom be: Az első pontban az egyházmegye kialakulásának történetével foglalkozom. A második pontban a XVII.-XVIII. századi erdélyi református egyház történetéről írok. A harmadik részben szeretném megemíteni a vizitáció által meglátogatott települések neveit, ugyanebben a részben szeretnék hivatkozni a lelkipásztorokra, lévitákra, valamint a tanítókra is. A negyedik pont az esperes, valamint a kormányzati szervek szerepéről, munkájuk bemutatásáról szól. Az ötödik pontot arra szántam, hogy bemutassam a vizitációt mint adminisztratív, gazdasági hatóságot. Ugyanebben a pontban szeretnék az épületekről, az egyházi vagyon állapotáról is beszámolni. A hatodik pontban a vizitációt, mint fegyelmi hatóságot fogom bemutatni. Ezen a ponton belül számolok be a lelkészek, tanítók, gyülekezeti tagok fegyelmi ügyeiről is. Hetedik pontban az 1800.-1801.-as évek Marosi Református Egyházmegye Vizitációs Jegyzőkönyvének a bemutatásával zárom. A jegyzőkönyvekben bemutatott adatok elemzése, rendszerezése által pedig betekintést kívánok nyújtani a kor egyházi életbe, igazgatásába, fejlődésébe, hiányosságaiba.

ThesisBA Szakdolgozat2018Supervisor: Buzogány Dezső