A dolgozatírás során a Heidelbergi Káténak azon kérdés-feleleteivel foglalkoztam, melyeknek tanításai/üzenetei a mindennapi élet vonatkozásában bizonyságul szolgálnak az Istenbe vetett hitünkről. Ehhez igazodva, a Káté következő kérdésköreit magyarázzuk a II. éves konfirmandusoknak: a Tízparancsolat magyarázatáról, az Isten iránti hálából származó jócselekedetekről, valamint a sákramentumokról, mint Krisztus által szerzett látható jegyekről és pecsétekről. A konfirmációs felkészítő alkalmakon szembesülni fogunk azzal, hogy a fentnevezett kérdéskörök nem csupán jól hangzó „elméleteket” rejtenek magukban, hanem egészen konkrét, gyakorlati módon kapcsolódnak élethelyzeteinkhez: pl. az Istennel való közösségünk meghatározza az embertársainkkal való kapcsolatainkat; amennyire számolunk az Isten irántunk tanúsított áldozatos szeretetével, bűnbocsátó kegyelmével, megváltó örömhírével – annyiban fogunk tudni mi is szeretettel, türelemmel, megbocsátással viszonyulni felebarátaink iránt. Ezért arra a következtetésre juthatunk: csak az Istenben gyökerező élet válhat hitvalló életté, szolgálhatja embertársaink javát és Isten dicsőségét. Ahhoz, hogy ne csupán a beszéd szintjén vegyenek erről tudomást a gyerekek – hanem tapasztalat alapú tanulásban is lehessen részük – felhasználtam a kooperatív módszer által nyújtotta segítséget. Így interaktív formában vehetnek részt az órán, kipróbálva az ilyen jellegű közösségi feladatokat. Ennek eredményeként, két szemeszterre lebontva, 17 óraterv keretében, 27 Káté kérdést dolgoztam fel a kooperatív módszer segítségével. Reménységem, hogy a jövendőbeli lelkipásztori szolgálatok során hasznos eszközként fog bizonyulni a Káté oktatásban.