A posztmodern társadalomban egyre inkább találkozunk az egyháztól való elidegenedés gondolatával, a bizonytalanság válságba ejtő érzésével. Egy olyan korban élünk, amelyben a technika segítségével pillanatok alatt szüntethetők meg különbnél különb határok. Van azonban egy kommunikációs csatorna, melyben a prédikátor, egy másik dimenzióban keresi a felismerést, majd az ott megtapasztaltakat igyekszik minél tisztábban közvetíteni a gyülekezetének.
Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy napjainkban hogyan képes a prédikáció úgy megújulni, hogy elérje célját és hatással legyen az emberek életére. Mindezt úgy, hogy lehetőleg egyáltalán ne sérüljön a transzcendencia üzenete, azaz Isten beszéde. Dolgozatom célja megkeresni a választ arra, hogy milyen üzenet lenne a legalkalmasabb a posztmodern ember számára, valamint, hogy HOGYAN közvetítsük minél hatásosabban az isteni beszédet. Azt kutatom, hogy milyen lehetőségei vannak a lelkésznek, ebben a technikailag fejlett világban szocializálódott emberhez szólni, olyan újszerű kommunikációs stratégiák által, amelyek a prédikáció alapvető működtető mechanizmusává kellene váljanak.