Related content (Subject based)

Displaying 1 - 10 of 10
Albert-Nagy Ákos István ∙ MA Szakdolgozat ∙ Czire Szabolcs ∙ 2019

In this thesis we summarize how views about the of exegesis of the story of Cain and Abel have changed over history. In addition to this we analyze two dramaturgical receptions in this theme.

Bárocz Huba ∙ MA Szakdolgozat ∙ Adorjáni Zoltán ∙ 2018

Jób testamentuma sajátos darabnak számít a testamentum-műfajt képviselő, szép számmal fennmaradt iratok között. Úgy tekinthetünk erre a pszeudoepigráf iratra, mint egy kommentárra a bibliai Jób könyvéhez. Pontosítva: Jób testamentuma, olyan midrás a LXX-ban fennmaradt, és a Maszoréta Szöveghez képest rövidebb Jób könyvéhez, amely haggadikus legendákat és himnuszokat foglal magába.

Karikás Orsolya ∙ MA Szakdolgozat ∙ Balogh Csaba ∙ 2018

Kutatásom kérdése: milyen szerepe van a jövőt ismerő JHVH tematikának Deutero-Ézsaiás könyvében, milyen szerepe van a polémikus beszédmódban? A jövendőmondás kérdése Deutero-Ézsaiás könyvében leginkább a bálványok elleni polémiában emelkedik ki: JHVH az, aki ismeri a jövőt, a bálványok nem tudják megmondani, mi fog bekövetkezni.

Farkas Orsolya ∙ MA Szakdolgozat ∙ Czire Szabolcs ∙ 2018

Dolgozatunkban megkíséreltünk egy átfogó képet kialakítani a Prédikátor könyve egészéről, mondanivalójáról, tematikájáról. Az intertextuális vizsgálódásunk során láthattuk, hogy a vizsgált Bibliai szövegek, milyen kölcsönhatással vannak egymásra, mi a szerepük, milyen mondanivalót hordoznak.

Lőrincz Ágoston ∙ MA Szakdolgozat ∙ Balogh Csaba ∙ 2017

„Józsué pedig sorsot vetett nekik Silóban, az Úr színe előtt és elosztotta ott Józsué a földet Izrael fiai között az ő osztályrészük szerint” - így hangzik a Józsué 18,10. A sorsvetés itt a föld elosztásával áll kapcsolatban. A sorsvetés gyakorlatával azonban nem csak ezen a helyen találkozunk a Héber Bibliában, hanem több más összefüggésben is.

Hideg István ∙ MA Szakdolgozat ∙ Balogh Csaba ∙ 2013

E dolgozat során kizárólag azokkal a bibliai versekkel foglalkozunk, ahol a kerub kifejezés megjelenik. A kerub-ábrázolások rengetegében megpróbálok egy rendszerező tárgyalást nyújtani a Biblia olvasója számára.

Kató Szabolcs Ferencz ∙ MA Szakdolgozat ∙ Angelika Berlejung, Balogh Csaba ∙ 2013

In dieser Arbeit werde ich mit Dtn 32,1–43 bzw. mit der Perikope 32,1–10 beschäftigen, die den Namen „Moselied“ trägt. Die alttestamentliche Tradition hält dieses Kapitel für eine der letzten Reden des Mose, ein Testament des großen Volksführers.

Mátéfi Timea ∙ MA Szakdolgozat ∙ Czire Szabolcs ∙ 2013

Az erdélyi (vallásos) ember máig tabuként kezeli azokat a kérdéseket, amelyek szexualitásával kapcsolatosak, még a „szex” alapú szavak kimondásától is borzong, áttetsző titoklepelbe próbálja burkolni annak reményében, hogy utódai is csak akkor kívánnak e sejtelmesség mélyére nézni, amikor elég érettekké válnak hozzá, és akkor is a lehetető legdiszkrétebben.

Molnár Éva ∙ MA Szakdolgozat ∙ Balogh Csaba ∙ 2013

A szövegek egymás számára erőforrást jelentenek. Az erőforrást kétféleképpen aknázhatjuk ki: egyfelől a szöveg történeti adottságainak figyelembevételével, másfelől pedig a szövegtartalmak párhuzamba állításával.

Szilágyi Tamás ∙ MA Szakdolgozat ∙ Balogh Csaba ∙ 2011

A bibliai antropológiának egyik legizgatóbb, érdekfeszítőbb kérdése az ember istenképűsége. Az ember Isten saját képére teremtette, hogy uralkodjék a tenger és a szárazföld állatvilágán, és hogy hajtsa uralma alá a földet. Mit is jelent valójában az, hogy Isten képére teremtetett? Az ember fizikai megjelenését, értelmi képességeit, adottságait, testi-lelki valóságát?