Keressen a szakdolgozat adatbázisban

Összesen 60 találat. Ezen az oldalon a(z) 1 - 40 címek láthatók.
Domokos Norbert István ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

Mesteri dolgozatomat négy egységre tagoltam. Az első egység a Szocialista Államról szól Nicoale Ceauşescu vezetése alatt. Először is szükségesnek a szocializmus és kommunizmus meghatározását. A továbbiakban pedig arról írtam, hogy hogyan állt át Románia a Szövetségesek oldalára, hogyan került kormányra Nicoale Ceauşescu, milyen volt az ország külpolitikája és belpolitikája (gazdaságpolitikája, társadalompolitikája) a kommunizmus évei alatt. A második egységben a Szocialista Állam magyarságpolitikájáról és egyházpolitikájáról írtam.

Dohi Vilhelm Arnold ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

A mesteri dolgozatom fő témája az 1791-es Nagyenyedi Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveinek a feldolgozása. Első és legfontosabb lépésnek azt tartottam, hogy az adott kor történelmét áttanulmányozzam. Dolgozatom elején egy rövid bevezető az egyházmegye alakulásáról szól, az akkori kor kiemelkedő személyiségéről III. Károly utódjáról, Mária Teréziáról. Dolgozatom fő részei a jegyzőkönyvek tanulmányozását tartalmazza. Az esperesi vizitáció alkalmával végzett felmérések és egy-egy gyülekezet bemutatása a mai olvasó számára is világos képet ad az akkori helyzetről.

Ferenczi Zoltán ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

Munkámban az erdélyi református egyházunk történelmi környezetét vizsgáltam meg, majd az egyházmegye történelmét. A világi eseményektől eljutottam a gyülekezetek mindennapi életéig. Három fő témakörben vizsgáltam az esperesi vizitációt, mint egyházunk egyik fő igazgató szervét. Először, mint adminisztratív hatóságot majd úgy, mint fegyelmi hatóságot, végül mint gazdasági hatóságot.

Szabó-Elek Zsolt ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

A dolgozatnak három fő része van. Az első Szék község monográfiája, a településről, népszokásokról, néphagyományokról. A második nagy fejezetben Szék egyházairól olvashatunk, főként a református egyházról, mégpedig az 1914–1918 közötti időszakról. A harmadik nagy fejezet a reformáció 400. évfordulójának a megünnepléséről szól. A presbiteri jegyzőkönyveket olvasva nagyon sok olyan új történelmi adatot tárhattam fel, amely az olvasóközösség számára mindeddig nem volt hozzáférhető.

Lurtz Zsolt ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Rezi Elek

A dolgozat teológiai és gyakorlati szempontból vizsgálja a keresztséget. Az első rész a keresztség fogalmát elemzi, majd rátér az unitárius egyház ezzel kapcsolatos tanítására. Végül bemutatja más keresztény felekezetek keresztséggel kapcsolatos tanításait. A dolgozat bemutatja a keresztség liturgiáját és történetét, valamint szó esik arról is, hogy a keresztény egyházak, hogyan viszonyulnak egymás keresztelési gyakorlatában.

Kállai Benedek ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

Vásárhelyi János személyének és munkásságának kutatása, úgymond még gyerekcipőben jár. Az említett témával senki sem foglalkozott behatóbban. Így e munka megalapozója lehet a Vásárhelyi-kutatásnak. A dolgozat, a hajdan élt püspök (1888-1960) származására és ifjúkorára fokuszál, a teológiai éveivel bezárólag (1910). Így életének következő területeit mutatja be: származása, kollégiumi évei és teológiai tanulmányai.

Pop Péter Ádám ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

A dolgozatomat négy részre tagoltam. Az első rész egy bevezetést tartalmaz a korról, a kommunista korszak gazdaságáról és társadalmáról. A második részben az egyház és a magyarság helyzetét vizsgáltam meg. A harmadik részben a jegyzőkönyvek alapján azt elemzem, hogy milyen volt az Erdélyi Református Egyház belső helyzete, milyen fontosabb események zajlottak le az 1969-es esztendőben. A negyedik rész jegyzőkönyvek anyagát tartalmazza, amelyek alapján dolgoztam.

Adorján Dénes ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

Licenciátusi dolgozatom 1864-től 1912-ig, csaknem az első világháborúig szolgáltat jegyzőkönyvi adatokat az egyházközségről, magiszteri dolgozatomat pedig ennek a közvetlen folytatását képezi, mégpedig 1912-től 1922-ig. A bánffyhunyadi egyházközség történetének felkutatása és annak részletesebb megvizsgálása által bepillantást nyerhetünk az egyházközség múltjába, egykori életébe, annak alakulásába és fejlődésébe. Az ismertetésre kerülő adatok, információk az egyháztörténet kutatói számára is segítséget nyújthatnak a kor eseményeinek jobb megismeréséhez.

Szabó Lehel Szabolcs ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

A dolgozat három nagy fejezetből áll. Középpontjában a Román Kommunista Párt és az általa hozott döntések, illetve az akkor működő Református Egyházkerület Igazgatótanácsának határozatai állnak. Az első fejezetekben a kommunizmus hatalomra jutása és az általuk folytatott bel- és külpolitikát mutatom be. A második nagy fejezet a Romániában élő magyar kisebbségeket vizsgálja. Itt kerül előtérbe az egyházakkal kapcsolatos politika is.

Csinta Lajos László ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

A dolgozat négy egységre tagolódik. Az első egység arról szól, hogy Romániának, mint szocialista államnak, milyen külpolitikai és belpolitikai intézkedéseket kellett meghoznia. A következő rész a szocialista állam magyarságpolitikáját és valláspolitikáját részletezi, illetve mutatja be. Ebben a részben olvashatunk arról, hogy az egyháznak milyen lehetőségei voltak a kommunizmus alatt, illetve mennyi szabadságot biztosított az államhatalom a szabad önrendelkezés tárgykörében. A harmadik pontban a jegyzőkönyv összefoglalásával találkozhatunk.

Gál Adél ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

Igen izgalmas és eseménydús időszak tárul a szemünk elé, ha az Erdélyi IKE történetét szemléljük az 1930-as évek elején. Rengeteg találkozóra, konferenciára, sporteseményre, nemzetközi összejövetelre került sor. Egy-egy ilyen konferencián nem egyszerűen a találkozás lehetősége volt fontos, hanem az is, hogy közösen tárgyalhassanak meg számukra égetően fontos témákat. Csodálattal töltheti el az olvasót, ha a témák sokféleségére tekint, ha felismeri, hogy az Erdélyi IKE már ebben az időszakban tudatosságra, odafigyelésre, felelősségteljes életre próbálta nevelni a fiataljait.

Pál Árpád Csaba ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

Dolgozatomban a Marosi református egyházmegye 1806-os vizitációs jegyzőkönyvét dolgozom fel. Három fő, egymásra épülő fejezetből tevődik össze a dolgozatom, amelyek által betekintést nyerhetünk az 1806-os év egyházi, valamint gyülekezeti életébe. Az első fejezetben a marosi egyházmegye kialakulásának történetéről és a Mária Terézia és I. Ferenc uralkodása közti viszontagságos időről írok. A második nagy részben az általam feldolgozott nyers szöveg pontokba szedett elemzését olvashatjuk: a vizitáció, mint fegyelmi hatóság, mint adminisztratív hatóság, és mint gazdasági hatóság.

Tarr Csaba ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2018 --- Buzogány Dezső

Ahhoz, hogy megértsük az egyház helyzetét a kommunizmus ideje alatt, beszélnünk kell a kommunista időszak vezetőiről és a kommunizmusban történő eseményekről, melyek az egyházat és a magyarság helyzetét befolyásolták. Továbbá arról is beszámolunk, hogy milyen döntéseket és határozatokat hoztak, amely érintette az egyházi vezetést, egyházmegyék és egyházközséget helyzetét, és nem utolsó sorban a Protestáns Teológiai Intézet életét és tevékenységét. A kutatás a kommunizmus idején élő egyházról alkot képet az események és határozatok tükrében.

Kádár Zoltán János ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2017 --- Buzogány Dezső

Dolgozatomban tölcsérszerűen szűkítettem a kört a kortörténeti áttekintőn keresztül, az adott egyházmegye bemutatásán át a konkrét gyülekezeti helyzetekig. A széles kortörténeti áttekintés nagy lépteitől eljutottam egy-egy nap, egy-egy gyülekezet, egy-egy ember életbevágóan fontos eseményeihez.

Molnár Viktor Lajos ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2017 --- Buzogány Dezső

Jelen dolgozat célja a szilágyi traktus 1795 – 1796 közötti egyházi vizitációs jegyzőkönyveinek a feldolgozása és elemzése. A magyar protestáns egyháztörténet egy olyan szegmensébe enged betekintést ez a dolgozat, amely mindeddig elérhetetlen volt a tisztelt olvasó számára. Az esperesi vizitációs jegyzőkönyvek bevezetik az olvasót az említett egyházmegye és az azt alkotó gyülekezetek életébe, feltárva azok adminisztratív, fegyelmi és gazdasági állapotát, valamint az egyházközségek életét meghatározó fontosabb mozzanatokat.

Nagy Hunor Ferencz ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2017 --- Kolumbán Vilmos József

Az jegyzőkönyv tartalmát a következő szempontok figyelembevételével dolgoztam fel. Az első részben megismerkedhetünk a vizitációval, mint fegyelmi hatósággal. Itt a lelkipásztorok, tanítók illetve a gyülekezeti tagok fegyelmi ügyeibe kapunk betekintést. A második részben a vizitáció úgy jelenik meg, mint gazdasági hatóság. Itt a megvizsgált gyülekezetek gazdasági helyzetéről informálódhatunk. Végül pedig közlöm a magát a Nagyenyedi református egyházmegye 1794. évi vizitációs jegyzőkönyvének az átírását. A dolgozat hasznos lehet azoknak, akik a 17-18.

Benedek J. Csongor ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2017 --- Kovács Sándor

Az unitárius papi pályára készülő diákok képzése hosszú múltra tekint vissza. A szakszerűbb lelkészképzés és a kimondottan erre a célra elkülönített teológiai kurzus beindítása azonban mintegy másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött el csupán. Az elmúlt másfél évszázadban tehát számos olyan lépést tettek az oktatás javítására, amely ennek a képzésnek az elkülönítését és intézményesített átszervezését, szervezeti változtatását eredményezte. Amíg a XIX.

Ádám Zsolt ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2017 --- Buzogány Dezső

Munkám során tehát főképpen a jegyzőkönyv anyagainak a tanulmányozására és tematikus rendszerezésére szorítkoztam. Igyekeztem az izgalmasabb bejegyzéseket részletesebben, egyeseket akár szóról-szóra közölni, míg a kevésbé nagy jelentőséggel bíró eseteket csak vázlatosan megemlíteni. Végig ott volt a szemem előtt a kérdés, hogy vajon miként éltek a XIX. század közepén a gyülekezeteinkben élő hívek, és milyen kérdések, nehézségek vagy örömök voltak, azok, amik foglalkoztatták őket.

Barti Ferencz Róbert ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2017 --- Buzogány Dezső

Szakdolgozatomat három főrészre építettem fel azért, hogy ez által is segítsem az olvasót a jobb áttekinthetőségben. Az első főrészben a Nagyenyedi Egyházmegye történelmét, kialakulását, tárgyalom. A második főrészben eltávolodok az Egyházmegyétől és a protestáns egyháztörténelem oldaláról vizsgálom meg a 17-dik század második felét valamint a 18-dik század elsőfélét. A harmadik főrészben az átírt vizitációs jegyzőkönyvet mutatom be az adott helyzetekre, gyülekezeti sajátosságokra bontva azt.

Bíró Alpár ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2017 --- Buzogány Dezső

Dolgozatomat hét nagy egységre osztottam fel. Az első nagy pontban a Nagyenyedi Református Egyházmegye rövid bemutatásáról lesz szó. A második pontban a kor református egyháztörténetéről teszek említést, bemutatva az uralkodókat. Harmadik pontban az esperes szerepéről teszek említést, majd a kormányzási szervekről és tisztviselőkről lesz szó. Negyedik pontban a lelkipásztorok, tanítók és egyházfik névsorát fogom bemutatni táblázatban, a jobb átláthatóság kedvéért. Ettől a ponttól kezdődően a jegyzőkönyv feldolgozásával és bemutatásával foglalkozom.

Csalóka Ernő ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2017 --- Buzogány Dezső

Ebben a dolgozatban Vásárhelyi János (1888-1960), az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének életét, lelkipásztori, püspöki, és a politikai közéletben végzett szolgálatát szeretném ismertetni. Külön hangsúlyozni kívánom a püspök szolgálatának azt a vonását, amellyel példamutatóan helyt állt az Egyházkerület, és az erdélyi magyar kisebbség védelmezése érdekében. Egy olyan korban választották meg a Kerület püspökének, amely úgy az egyház, mit az erdélyi magyarság életében a legkritikusabb volt.

Dániel Tamás ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2017 --- Kolumbán Vilmos József

Dolgozatom célja, hogy felderítsem, milyen hatással volt Gönczy élete és munkássága a református egyházra nézve, valamint bemutatni azt, hogy miért volt meghatározó az ő tudományos munkássága a teológiai oktatást tekintve.

Kis Bálint ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2016 --- Kolumbán Vilmos József

Dolgozatom első részében az egyházmegye történetét mutatom be, annak kezdetét, létrejöttét és espereseit. Továbbá röviden a kormányzási szervekről beszélek és azoknak az egyházban való rendeltetéseiről. Egy újabb fejezetben a 18. és a 21. századi vizitációt helyezem egymás mellé egy táblázatban és úgy hasonlítom össze a kettőt. A bemutatás rendjén fontosnak láttam azt is, hogy pár szót írjak az általam vizsgált jegyzőkönyvekről is, az 1776–1778-as években történő vizitációkról. Ebben a részben az átírt jegyzőkönyvekben történő eseteket és ügyeket szemléltetem.

Madaras Mihály Attila ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2016 --- Kolumbán Vilmos József

Az iskola történetének rekonstruálásában a kollégiumi értesítőket hívom segítségül. Emellett használható adatokkal szolgáltak a tárgyalt időszakban megjelent történeti munkák, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület különböző testületeinek gyűléseiről született jegyzőkönyvek. A munkában hangsúlyt fektettem a fontos események feltárása mellett arra is, hogy az olvasó képet kapjon a kollégium mindennapjairól, illetve azokról a tényezőkről, amelyek gyakran ellehetetlenítették az iskolában folyó munkát.

Székely Szilárd ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2016 --- Buzogány Dezső

Ezekben a jegyzőkönyvekben hiteles képet kaphatunk egyházunk életéről az 1790-es évekből. Különösen feltűnőek a jegyzőkönyvekben megtalálható különféle fegyelmi ügyek.

Szövérfi Mihály ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2016 --- Buzogány Dezső

A dolgozat első részében a tájegységről, a falu eredetéről és annak múltjáról beszélek, majd a fennmaradt iratok alapján megpróbálok hiteles képet festeni a falu lakosságáról. Ezt követően rátérek a Székelytompán folyó egyházi élet vizsgálatára, amelyből kiderül, hogy a gyülekezet mikor válik önálló egyházközséggé, és milyen módon, ütemben fejlődik a történelem során. Végül pedig röviden az egyházi iskola fontosabb eseményeit ismertetem.

Fehérvári István Csaba ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2016 --- Buzogány Dezső

A dolgozat során lehetőségem nyílt, hogy külön megvizsgáljam az egyházmegye kialakulását és további történetét is. Furcsa volt előttem az a kettős helyzet, amiben az egyházmegye élt, tudniillik, hogy egyszerre két egyházkerület fennhatósága alá tartozott.

Gáti Tibor Levente ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2015 --- Buzogány Dezső

Jelen dolgozatunk a Marosi Egyházmegye történetébe nyújt legelőször is betekintést. Három lépésben történik ez. Az első lépésben vázoljuk a Marosi Egyházmegye történetét, vagy ha úgy tetszik történelmét, pontosabban annak rövid, tömör ismertetését, mely a fontosabb eseményekre koncentrál. A második lépésben a kor protestáns egyháztörténetével foglalkozunk. E részben is törekszünk pontosság mellett az egyszerűségre és tömörségre. A harmadik lépésben a vizitációs jegyzőkönyvek szövegének átírására és áthagyományozására teszünk kísérletet.

Kovács László ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2015 --- Buzogány Dezső

Magiszteri dolgozatom a Marosi Egyházmegye esperesi vizitációs jegyzőkönyveit tárja fel, melyek az 1774-1777-es években készültek. Azáltal, hogy az akkor készült jegyzőkönyvek, melyeket napjainkban levéltárak őriznek, most átírásra kerültek, könnyebb hozzáférést biztosítunk azok számára, akik betekintést szeretnének nyerni abba a korba.

Köblös Lehel ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2015 --- Buzogány Dezső

Jelen mesteri dolgozat a Marosi Egyházmegye történetébe nyújt betekintést. Forrásfeltáró, forrásfeldolgozó dolgozat kívánt ez lenni. A kutatás magába foglalta a levéltári anyagnak a digitalizálását, és feldolgozását.

Major Erneszt Dániel ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2015 --- Kolumbán Vilmos József

Dolgozatom nemcsak az akkori jegyzőkönyvek átírt részét tartalmazza, hanem egy bevezető tanulmányt is az adott korról, ezért három részből áll. Az első részben a Marosi Egyházmegye történetét vázolom fel, figyelembe véve annak kialakulását, rendezését valamint fennmaradását. A második a katolikus részről érkező visszaszorítási kísérletekről és ezeknek hatásáról szeretnék referálni.

Mészáros Mihály Immánuel ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2015 --- Buzogány Dezső

Jelen mesteri dolgozat a Marosi Református Egyházmegye 1792-ből származó esperesi vizitációs jegyzőkönyveinek átírására vállalkozik, valamint a jegyzőkönyvekben szereplő adatok, téma szerinti bemutatására, a teljesség igénye nélkül. A mesteri dolgozat egy rövid kortörténeti bevezető tanulmány keretében próbálja elhelyezni az 1792-es időszakot, ezt követően a jegyzőkönyv feldolgozására koncentrál fokozottabb mértékben, mely a forrásszövegekre támaszkodik, amelyek a maguk teljességében bekerülnek a dolgozat főszövegébe.

Monda Sándor ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2015 --- Kolumbán Vilmos József

A dolgozat témája a második világháború utáni közvetlen évek belmissziói munkái. Mivel 1940-ben különvált Észak-Erdély és Dél-Erdély, ezért kérdéses volt a déli rész igazgatása. Észak-Erdélyhez tartozott továbbra is a két egyházkerület igazgatási pontja: Kolozsvár és Nagyvárad. A dolgozat az Észak-Erdélyben megmaradt gyülekezetek állapotát vizsgálja. Az időpont, amelyet a dolgozat felölel 1945–1947 évek, a második világháború utáni közvetlen évek.

Fehér Attila ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2014 --- Buzogány Dezső

Ezeket a jegyzőkönyveket abban a reményben dolgoztam fel, hogy az átörökített anyag majd hasznos információként fog szolgálni a jövő nemzedék lelkészei és gyülekezetei számára. Eddigi tapasztalataim és meggyőződésem abba az irányba tekint, mely szerint minden egyes falunak vagy egyházközségnek jellegzetes arca van, melyből kitűnhetnek azok a fegyelmi és erkölcsi kérdésekkel foglalkozó ügyek, amelyek időnként újból és újból felütik fejüket.

Nagy István Zoltán ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2014 --- Buzogány Dezső

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak korunkra jellemző az erkölcsi elzüllöttség (paráznaság, hatalommal való visszaélés, jellemtelenség, stb.), de ha csak röptében is átlapozzuk az 18. század jegyzőkönyveit, levonhatjuk azt a következtetést, hogy a gyarló emberi szív mindenekelőtt Isten végtelen kegyelmére szorul. A 18. században egyáltalán nem volt idegen gyakorló református híveink részéről a Bibliából ismert megannyi vétkes cselekedett. Ebből a szempontból, a mai híveink sajnálatos módon nagyon is hasonlítanak elrettentő életmódú őseinkre.

Papp Szabolcs ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2014 --- Kolumbán Vilmos József

A dolgozatom azt a vitát mutatja be, amely a 19. századi Erdély református egyházának egyik központi kérdése körül bontakozott ki. E kérdés legelőször a teológiai oktatás központosításakor merült fel, majd pár évtized múlva újra felmerül, csak most már sokkal erőteljesebben, azonban még ekkor sem sikerül végleg eldönteni, hogy „Enyed vagy Kolozsvár” legyen a teológiai fakultás székhelye? Aztán a század végére egyre többen gondolják úgy, hogy Kolozsvár több szempontból is előnyösebb lenne, így végül a teológiai oktatás felköltözik Nagyenyedről.

Székely Szabolcs ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2014 --- Kolumbán Vilmos József

Dolgozatom első fejezetében ismertetni fogom a falu és az egyházközség rövid történetét, amelyhez hozzácsatolom, a bacai egyházközség leányegyházaként számon tartott, csicsómihályfalvi egyházközség rövid történeti összefoglalóját. A falu történetének összefoglalás után, rátérek az egyházközség történek felvázolására, amelyet elsősorban a jegyzőkönyvek segítségével fogok megtenni. Az átláthatóság kedvéért, az egyházközség történetének felvázolásában külön fejezetben fogom ismertetni az egyházközség történetét az 1740-1899-es évek között, és az 1900-as évektől napjainkig.

Bandi Attila ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2014 --- Kolumbán Vilmos József

Az iskola történetét a csernátfalusi evangélikus gyülekezet levéltárában fellelhető jegyzőkönyvek alapján tudtam rekonstruálni. A jegyzőkönyvek rendezett állapotban a rendelkezésemre álltak, kivéve természetesen azokat az időszakokat, amikor a háború miatt nem is lehetett összejöveteleket tartani. Rendelkezésemre álltak továbbá a Zajzoni Rab István Középiskola levéltárából az első és az utolsó tanévről a beiratkozási naplók, melyek alapján az osztálynévsorokat össze tudtam állítani.

Bencze Nimród ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2013 --- Kolumbán Vilmos József

A dolgozatban részletesen ki fogok térni a türkösi leányegyház bemutatására, annak életére, mely magába foglalja az önállósulás előtti állapotot és az önállósulás utáni létét. Részletesebben kitérek a templomépítés feltételeire, az anyagiak beszerzésére, a templom külső és belső kinézetére, valamint az önállósulással kapcsolatos presbitériumi gyűlések leírására.

Bóné Katalin Mária ∙ MA Szakdolgozat ∙ 2013 --- Buzogány Dezső

Kik voltak a habánok? Honnan származtak az újrakeresztelőnek bélyegzett eretnekeknek, akik – meggyőződésük szerint – nem újrakereszteltek, hanem hitték, hogy az általuk gyakorolt keresztség az egyedül érvényes? Hogyan kerültek Erdélybe? Mi indította az akkori fejedelmet arra, hogy országába hívja vagy hozassa ezt a különleges népet? Mi volt a szerepük, és hol volt a helyük a korabeli erdélyi társadalomban? Miből tudták fenntartani népes udvaraikat, mivel foglalkoztak? Hogyan tudták megszervezni közös, az első keresztyénekéhez hasonló életüket?

Pages