Repository index

Gaal György (Kolozsvár, 1948) irodalom- és művelődéstörténész a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett angol–magyar szakos diplomát (1971) és irodalomtudományi doktorátust (1981). Nyugdíjazásáig kolozsvári líceumok tanára és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet óraadó tanára volt, s ez utóbbi intézet tiszteletbeli professzori címmel tüntette ki. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, a Romániai Írószövetség rendes tagja és díjazottja, az EMKE tiszteletbeli, az MTA köztestületi tagja. Apáczai-díjas, a magyar kultúra lovagja. Kutatási területei: angol és magyar irodalomtörténet, oktatás- és iskolatörténet, sajtótörténet, orvostörténet és helytörténet. Több mint 30 könyve és számtalan tanulmánya elsősorban Kolozsvár múltjával és jelenével foglalkozik.

Dr. Dávid István a Nagykőrösi Református Egyház orgonaművésze, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának nyugalmazott főiskolai tanára, címzetes egyetemi tanár.

Fekete Csaba (Gacsály, 1940) a Debreceni Református Gimnáziumban (1954–1958;az érettségivel együtt kántori oklevelet is szerzett), a De breceni Theológiai Akadémián (1959–1964) és Skóciában (Trinity College, Glasgow, 1969) végezte tanulmányait. Könyvtárosi dip-lomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett (1979). Kápláni vizsgája után a Tiszán-túli Református Egyházkerületi és KollégiumiNagykönyvtármunkatársa volt. PhD-fokoza tá t a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte (2003). Tagja a Magyar Egyházze-nei Társaságnak, az Egyetemes Konvent Liturgiai és Énekeskönyvi Bizottságának. Kutatási te-rülete református könyvtártörténet, kegyességtörténet, liturgia, himnológia.

Berekméri Árpád Róbert (Szászrégen, 1974), 2003-tól az Erdélyi Református Egyházkerület marosvásárhelyi fióklevéltárának munkatársa. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végezte, ahol 2013-ban mesteri oklevelet is szerzett. Jelenleg a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Református Vallástanárképző Fakultás Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területe: a II. világháború erdélyi vonatkozásai, valamint a Marosi Református Egyházmegye 1914. és 1945. közötti története.

Jan Andrea Bernhard (Svájci Chur, 1971) svájci egyháztörténész-lelkész. Teológiai tanulmányait Zürichben és Bázelben, keleti történelmi tanulmányait Zürichben végezte. Kutatási területe: a protestantizmus fejlődése Kelet-Európában (1500–1800), humanizmus, íráskultúra és a reformáció Dél- és Közép-Európában, koraújkori kommunikációtörténet, egyház és kommunizmus Kelet-Közép-Európában.

Dr. Benyik György (Soltvadkert, 1952) a szegedi Hittudományi Főiskolán (1970–1971), a budapesti Hittudományi Akadémián (1972–1975) és a római Gergely Egyetemen (1978–1980) folytatta teológiai tanulmányait. 1975-ben szentelték pappá Soltvadkerten. A kalocsai Szent Imre plébánián végzett kápláni szolgálat után (1975–1978) a szegedi Gaál Ferenc Hittudományi Főiskolán tanított héber és görög nyelvet, bibliai bevezetést, exegézist és szociológiát. Teológiai doktori címet Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett 1977-ben. 1980-tól vezette a főiskola Biblikus Tanszékét. Jelenleg is e tanszéken oktat főiskolai tanári beosztásban, dr. Rózsa Huba egyetemi professzor vezetése alatt. Számos könyv és tanulmány szerzője. 1989-től szervezi a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciát és szerkeszti ennek évenként megjelenő köteteit.

Dr. Bustya Dezső (Erdőszentgyörgy, 1935. febr. 2. – Marosvásárhely 2019. júl. 29.) lelkipásztor a Kolozsvári Református Teológián végezte teológiai tanulmányait (1955–1959), ahol az első lelkészképesítő vizsga letétele után egy évig volt ifjúsági felügyelő (szenior). Lelki- pásztori szolgálatának állomásai: Ludastelep (1960–1965), Vízakna (1965–1975), Marosvásárhely-alsóvárosi Református Egyházközség (1975–1995), ahol új gyülekezeti központ kialakításán munkálkodott. 1994-ben egyházkerületi főjegyzővé választották, 1995-től a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központ igazgatójaként s ezzel együtt egyházkerületi diakóniai előadóként is ténykedett. Doktori címet 1992-ben szerzett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben a Jób könyve a bölcsességirodalmi etika keretében című tézisével.