Szerzők

Márton János (Dés, 1969) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte teológiai tanulmányait és 1994 augusztusában a Kőrispataki Református Egyházközségben (székelyudvarhelyi egyházmegye) kezdte el lelkészi szolgálatát, 1996 decemberétől pedig a Bonchidai Református Egyházközség (dési egyházmegye) lelkipásztora. 1998–1999-ben a Stipendinum Bernardinum ösztöndíjasaként képezte tovább magát az Utrechti Egyetemen; magiszteri fokozatot a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karán szerzett 2007-ben, 2017-ben pedig ugyanitt védte meg A Megváltó csodáinak ószövetségi háttere című doktori dolgozatát.

Máthé-Farkas Zoltán (Kolozsvár, 1976) székelykövesdi lelkipásztor, 1995–2000 között folytatta felsőfokú tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. Kutatási területe az ószövetségi biblika és egzegézis: a bibliai héber költői szövegek irodalmi elemzés által történő értelmezési módszerének lehetőségei. Értekezésében egy módszert mutat be a brueggemanni permetafora-modell egzegézisben való alkalmazhatóságának szemléltetéséül, és esettanulmányként ezzel vizsgálja a Jób 29,14a metaforáinak jelentésalkotását. Fontosabb biblikus közleményei: Brueggemann, Walter: Theology of the Old Testament – Testimony, Dispute, Advocacy (recenzió, Református Szemle 2007/1); Robert Alter: A Biblia versművészete (fordítás, Exit 2013); Metafora vagy nem metafora? Feltételezések Jób szabadításmetaforáinak jelentésalkotásáról (Református Szemle 2015/1); Pelham, Abigail: Contested Creations in the Book of Job. The-World-as-It-Ought-and-Ought-Not-to-Be. (recenzió, Református Szemle 2016/5).

Mezey Mónika (Debrecen, 1975) felsőfokú tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte, latin nyelv és irodalom szakos diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett 1998-ban, református teológus-lelkész diplomát pedig a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen 2001-ben. Az 1998/99-es tanévben a texasi Austin Presbyterian Theological Seminary hallgatója volt. 2005-ben az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen szerzett kultúratörténész oklevelet. 2006 óta az Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ munkatársa

Molnár Lehel (Székelykersztúr, 1968) Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán szerzett lelkészi oklevelet (1990–1995). 1996 márciusától a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárának vezetője. 1996–1997 között Debrecenben a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltárban elméleti és gyakorlati levéltárosi képzésen vett részt. 1999-ben a vargyasi zsinaton szentelték lelkésszé. 2004-től a Romániai Egyházi Levéltárosok Egyesületétnek elnöke. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának doktorandusza. Kutatási területe: unitárius egyháztörténet, művelődéstörténet, rendszeres teológia.

Monok István (Zalamerenye, 1956) irodalom-, és művészettörténész, könyvtáros, egyetemi tanár. Felsőfokú tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végezte. Egyetemi tanulmányai befejezésétől folyamatosan oktatott a Szegedi Tudományegyetemen: régi magyar irodalomtörténetet, török kori történelmet, művelődéstörténetet. 1989-ben megszervezte a szegedi könyvtáros képzést, 1996-ban megalapította a Művelődéstörténeti Intézetet. 2008-ban Egerben, 2010-ben Szegeden megalapította a kulturális örökség tanulmányok képzést. Meghívott professzor volt Párizsban három nagy iskolában is (École normale supérieure, École pratiques des hautes études és École nationale des chartres a Sorbonne-on), a Bolognai, a Jyväskyläi, a Kolozsvári és az Erlangeni Egyetemeken, de tartott órákat Bécsben is. Forrásszinten több évtizeden át kutatta a magyarországi és erdélyi kora újkori olvasmány-, és könyvtártörténetet. Közel húsz könyvsorozatot alapított, többnek ma is szerkesztője. A Magyar Könyvszemle főszerkesztője, de részt vesz további öt folyóirat szerkesztésében, illetve további öt nemzetközi lapban is. Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt 1999 és 2009 közt. Ma az MTA Könyvtár, Levéltár és Információs Központ főigazgatója. A Magyar Elektronikus Könyvtárat – amely könyvtárosok öntevékenysége alapján jött létre – a nemzeti könyvtár részévé tette, ma a MEK Egyesület elnöke. Az Akadémián, vezetésével létrejött az ország legnagyobb digitális tudományos könyvtára (REAL). Tagja több nagy könyvtár tudományos tanácsának: Strasbourg, Vatikán, Moszkva, Martin, Kolozsvár, számos európai könyvtári bizottságnak.

Nagy Alpár Csaba (Sepsiszentgyörgy, 1977), a Kolozsvári PTI-n szerzett lelkészi oklevelet, és a BBTE Református Tanárképző Karán szerezett mesteri, illetve doktori oklevelet. Fő kutatási területe az erdélyi református egyház története a 20. század első felében.

Németh Tamás egyetemi tanár, a Pápai Református Teológiai Akadémia oktatója. Doktori értekezésében az óegyház eszkatológiájával és ennek hatástörténetével, míg habilitációs munkájában Kálvin Szentháromság-tanával foglalkozik.

Oláh Róbert (szül. 1979) a Szegedi Egyetemen szerzett történelem–könyvtár szakos, valamint régikönyves könyvtáros diplomát. A Miskolci Csulyak István és Tofeus Mihály református lelkészek könyves műveltsége című PhD doktori értekezését 2016-ban védte meg a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájában summa cum laude minősítéssel. 2003-tól a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának régi könyves munkatársa, 2017-től tudományos igazgatóhelyettese. A MTA Könyvtörténeti Munkabizottságának tagja. Kutatási területei: kora új- kori művelődés-, egyház- és irodalomtörténet, könyv-, könyvtár-, olvasás- és nyomdászattörténet, valamint határterületeik.