Kicsoda az ember Kálvin János és Viktor Emil Frankl antropológiájának tükrében?

Nagy Mátyás: Kicsoda az ember Kálvin János és Viktor Emil Frankl antropológiájának tükrében?. Összehasonlító elemzés. Kolozsvár: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2020. 77 pp. Szaktanár: Visky Sándor Béla.

Jelen dolgozatomban Kálvin János és Viktor Emil Frankl antropológiáját vizsgáltam, illetve hasonlítottam össze. A célom az volt, hogy két fő kérdésre választ adjak. Elsőként, hogy Kálvin János, illetve Viktor Emil Frankl antropológiai nézetei kizárják-e egymást? Másodikként, ha nem zárják ki egymást, akkor nézeteik lehetnek-e egymás kiegészítői? A választ keresve négy témát mutattam be Kálvin János és Viktor Emil Frankl antropológiájából. Dolgozatom mindegyik fejezetében először Kálvin János, majd pedig Viktor E. Frankl vélekedését ismertettem és analizáltam a vizsgált témával kapcsolatosan. Mindkettejük gondolatainak bemutatása után fejezetenként szintetizáltam vélekedésüket. Minden fejezetben egy-egy antropológiai témát helyeztem nagyító alá. A fejezetenként megvizsgált témákra nézve Viktor E. Frankl egzisztenciaanalízisének kiemelkedő pillérjeit tekintettem vezérfonalnak. Az egzisztenciaanalízis és a logoterápia alapja az embernek a sorssal szembeni szabadsága. Ennek következtében az első fejezetben az emberi szabadság és sors viszonyát vizsgáltam úgy Kálvin, mint Frankl gondolkodásában. Az egzisztenciaanalízis kiemelkedő kérdése az élet értelmességére vonatkozik. Három út kínálkozik az élet értelmének felmutatásárra: az alkotói értékek, az élményértékek és a beállítódási értékek megvalósítása. Mindhárom frankli értékmegvalósítási utat bemutattam a megfelelő fejezetben, és összehasonlítottam Kálvin János koncepciójával az adott kérdésben. Kálvin János és Viktor Frankl antropológiai vélekedésének összehasonlítása alapján már választ adhatok a dolgozatomban vizsgált két kardinális kérdésre.