Istentiszteleti rendtartás és mintaistentiszteletek a vallásórások gyermek-istentisztelete számára

Csatári Leila: Istentiszteleti rendtartás és mintaistentiszteletek a vallásórások gyermek-istentisztelete számára. Kolozsvár: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2021. 49 pp. Szaktanár: Somfalvi Edit.

Dolgozatom céljaként tűztem ki, hogy hazánkban a református vonatkozásban hiányosságnak számító gyermekistentiszteletről írjak. Munkám igazolja mennyire lényeges minél hamarabb elkezdeni nemcsak a gyermekfoglalkozásokat, hanem ezenfelül a liturgikus alkalmakat is. Ezáltal nem válik idegenné a gyermekek számára az istentisztelet, sőt a templom sem. Mire alapoztam ezt? Jézus a következő kijelentésével megalapozza a gyermekek hitben való nevelését: ,,Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.” Innentől kezdve a kérdés nem a kell-e tanítani őket?, hanem a hogyan tanítsuk őket?. Mivel a résztvevők gyermekek, így a kiindulási pont az ő természetük, az életkori sajátosságaik. Erik H. Erikson, Jean Piaget, James Fowler, Lawrence Kohlberg, Fritz Oser és Paul Gmünder elméleteinek tükrében tudjuk meg, hogy mennyire is fontos a vezető személyisége (nemcsak a tulajdonságaival, de a cselekedeteivel is, hiszen ennek a korosztálynak a jellegzetessége az utánzás), a képek és szimbólumok megléte. A gyermekrésztvevők életkora eltérő, ami óriási kihívást jelent olyan szempontból, hogy míg a kisebbek az Isten szeretetének megélést részesítik előnyben, addig a nagyobbak már az ismeretszerzést. A liturgia menetében, előkészületében segíthetnek a nagyobbak, így erősödik az identitás, az elismerés érzésük. Ezenfelül nem elhanyagolandó napjaink korszaka, a digitális kor, ami a gyermekek élmény küszöbét megemelte s a közösséget rombolta. A közösségépítésre nagy hangsúlyt kell fektetni a gyermekalkalmak során. A második fejezetben tisztázom mitől is több a gyermekistentisztelet egy vallásóránál vagy egy vasárnapi iskolánál. Céljaik különböztetik meg ezeket leginkább, hiszen míg a gyermekistentisztelet célja a gyülekezetbe való bevezetés és az ünneplés, addig a vallásóra tanító jellegű. Ezek az alkalmak sosem zárják ki egymást, hanem kiegészítik. Minta liturgiám alapja a katechizáló istentisztelet liturgiája, ennek elemeit vizsgáltam. A bűnvallással és bűnbocsánat-hirdetéssel is foglalkoztam, mint lehetséges liturgiai elem, de csak különleges alkalmakkal javasoltam használni, nehogy a gyermek morális bűnként értelmezze az eredendő bűnt. A gyermeknek az egészséges fejlődése érdekében szüksége van ismétlődő cselekedetekre az életében ebben a mindig változó világban. Ilyen lehet a liturgia is. A negyedik fejezetben arról írok, hogy milyen kezdeményezések voltak hazánkban, majd kicsit messzebb tájakra tekintve. Ágendáskönyvünkben nem található egy egységes liturgia mindannak ellenére, hogy az igény meglenne rá. Ebből kifolyólag arra vagyunk kényszerítve, hogy határon túllépve keressünk liturgiát. A Magyarországi Református Egyház Ágendáskönyvében található ágenda kezdi figyelembe venni a gyermekek sajátosságait, hiszen egyes liturgiai elemek interaktívvá tétele tekintettel van a gyermekek mozgásos igényére. Szabóné Dr. László Lilla liturgia tervezetében, amely a Gyülekezetpedagógiai kézikönyvben olvasható, figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait, és bizonyos kézmozdulatokkal, alkalmanként visszatérő motívumokkal, segítve az egyes elemekre való hangolódást. Találunk még törekvéseket az Igazság és Élet című folyóiratban, ahol a délutáni istentiszteleten alapuló gyermekeknek írt liturgiát találunk. A dolgozat utolsó fejezetemben levonom a következtetésemet az eddigi eredményeimből, és egy olyan liturgia tervezetet írtam, amely figyelembe veszi figyelembe veszi az gyermekek életkori sajátosságait, betartja a felnőtt istentiszteletek sorrendjét, ám újszerűségét az adja, hogy a gyermekek aktívan részt vesznek a liturgia szervezésében és levezetésében. A liturgiába való bevonás által értik meg, hogy ők is hasznos tagjai a gyülekezetnek, és később nagyobb eséllyel válnak a gyülekezet aktív tagjaivá. Az egy későbbi kutatás témája lehetne, hogy milyen hatással van a gyermekistentiszteleti alkalmakon való részvétel a személyiség kialakulására, fejlődésére, a személy szociális képességeire. Szükség lenne még olyan kidolgozott istentiszteletek gyűjteményére, ami segítséghetne a gyülekezetben dolgozó lelkésznek, hogy könnyedén és hatékonyan végezhessék a gyermekistentisztelet szolgálatát minden gyülekezetben. Nem minden ember képes egyforma könnyedséggel megtalálni a gyermekekkel a hangot, de ez nem azt jelenti, hogy elhanyagolhatja ennek a korosztálynak a hitben való nevelését. Magam részéről a gyermekistentiszteletet egy nehéz, kihívásokban gazdag, de semmiképp sem elhanyagolható munkaágnak tekintem. Jövőbeli gyülekezetem gyermektagjaival szeretném megéreztetni, hogy a vasárnap nekik is ünnep, nemcsak anyának, apunak és a nagytesónak. Az általam megírt vasárnapi gyermekistentiszteletek liturgiái ezt szándékoztak tükrözni. A megírt liturgiákat a későbbiekben fel fogom használni, ezáltal is arra buzdítva minél több lelkészt, hogy gondoljuk át a gyermekistentisztelet létének a problémáját s közösen oldjuk meg. Ha az általam megalkotott liturgia nem mindenki szerint felel meg a célnak, akkor állítsunk össze egy olyan liturgiát, ami nagyobb közösség számára elfogadható, de mindenképp segítsük elő a gyermekszerű, Krisztus- központú, átélhető gyermekistentiszteleti liturgiát.