A Görgényi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei az 1801-es év első felében

Gati Gábor: A Görgényi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei az 1801-es év első felében. Kolozsvár: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2021. 47 pp. Szaktanár: Buzogány Dezső.

A vizsgálat során több kérdés is felmerült, melyekre kerestük a választ. Összességében a legtöbb kérdésre választ kaptunk, azonban maradtak nyitottan maradt kérdések is, melyek megválaszolásához mélyebb vizsgálatra lenne szükség.
Megismerhettük, hogy hogyan jött létre a Görgényi Református Egyházmegye, hogyan szakadt el a Marosi Református Egyházmegyétől, valamint anya- és leányegyházai sorsa hogyan alakult. Betekintést nyertünk II. József kiadott türelmi rendeleteibe, hogy ezek mit foglaltak magukba és milyen hatással voltak a kor református gyülekezeteire, illetve más felekezeteire. Láthattuk, hogy annak ellenére, hogy a türelmi rendeletek nagy része a reformátusok kárára szolgáltak, mégsem tettek ellene semmit, viszont végezetül elmondhatjuk, hogy a megmaradt néhány rendelet, mely a reformátusok javára szólt, elindította a Görgényi Református Egyházmegyét a fejlődés útján. Az egyházmegye keletkezésének és eseményeinek vizsgálata, valamint a kor református egyháztörténetének bemutatása után a legnagyobb egységhez értünk, az esperesi vizitációhoz, melyben elsőízben az esperesi vizitációról esett szó általánosan. Ebből a részből betekintést nyerhettünk abba, hogy kik végezték az esperesi vizitációt és hogyan, valamint feltüntettük az esperesi vizitáció teljes menetrendjét. Másodízben az esperesi vizitáció vizsgálata során a jegyzőkönyvben található adatok alapjánk kerestük arra a választ, hogy a megvizsgált gyülekezetekben külön-külön miként zajlott a vizitáció, valamint milyen gondokat vittek a vizitáció elé, illetve ezekre milyen megoldások születtek. A kisebb alegységek nagy mértékben hozzájárultak a szöveg megértéséhez így könnyebb volt megfogalmazni egy adott kérdésre a választ.
Arra a kérdésre, hogy mennyire hasonlított a mai gyakorlathoz az akkori, választ kaptunk, mégpedig ezt úgy fogalmazhatjuk meg, hogy noha vannak olyan gyakorlatok, amelyek ma nem igazán alkalmazhatók, melynek következménye többek között az, hogy az akkori korral ellentétben ma már a világi hatalom jóval nagyobb hatáskörrel bír, mint az egyház, illetve az embereknek az egyházhoz való viszonyulása is nagy mértékben megváltozott. Azonban a gyakorlatok többségét tekintve ma is hasonló eljárások történnek az esperesi vizitációk során, viszont erre a kérdésre úgy fogalmazhatnánk meg a legteljesebben és legbiztosabban a választ, ha a vizsgált jegyzőkönyveket összehasonlítanánk korunk jegyzőkönyveivel.
Összegzésként tehát a feltett kérdéseink nagy részére választ kaptunk a Görgényi Református Egyházmegyével és az esperesi vizitációval kapcsolatban, valamint a vizsgálat során megismerhettük az akkori kor szokását, ugyanakkor az egyházi gyakorlatot, illetve levonhatjuk a következtetést, hogy még kétszáz év elteltével sem történt különös változás az esperesi vizitáció gyakorlatában.