A Görgényi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei az 1804-es év első felében

Máté András - Lörinc: A Görgényi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei az 1804-es év első felében. Kolozsvár: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2021. 47 pp. Szaktanár: Buzogány Dezső.

A szakdolgozat végére érve megállapíthatjuk, hogy nem volt sem hiábavaló, sem elgyoldalú a tanulmányozás. A Görgényi Egyházmegye bemutatása céljából vizsgáltam az egyházmegye kialakulását, formálódását. A templomok, a szászok és a lélekszámok alakulását tekintve, több következményt figyelhetünk meg. Mindezekre hatást gyakorolt a kor református egyháztörténete, ami rányomta bélyegét az akkori egyház mindennapjaira. Ezek megvizsálása, ismertetése után, elérkeztem a dolgozatomban, arra a pontra, ami a legaprólékosabban, és legkonkrétabban betekintést adott az 1804-es év első felében a vizitálás alkalmával meglátogatott Görgényi Református Egyházmegyéhez tartozó egyházközségek helyzetébe. Ezt még a konkrét átírt jegyzőkönyv követi az utolsó nagyobb szövegrészben.
Az érintett egyházmegye nevét a Görgényi-havasok lábánál épített királyi várról kapta, amit elöljárók használtak egy-egy díszesebb vadászatra, ígyhát a vallással kevésbé foglalkoztak. Kezdetben a szászok jelenléte sem határozta meg a magyar reformátusok életét, azonban a későbbiekben igazán meghatározóvá, lényegessé válik a jelenlétük, valamint a háttérbe szorításuk. A reformáció hatása, megfigyelhető abban, hogy a szászok hamar lutheri és a vidék magyarjai pedig, a kálvini reformációhoz tértek. Ettől kezdve elszakadtak és lassan teljesen elváltak egymástól. Olyannyira, hogy a 16-17. század idején gyilkolták vagy elkergették a szászok egy részét egyes helyekről. A szászok kiszorításának köszönhetően mindent, ami az övék volt átvehették sanyargatóik. Így lehetett több szász templomot elfoglalni, elsajátítani a református tulajdonba. A terjeszkedésre, templomépítésre és foglalásra nagy szükség volt, mivel az évszázadok alatt, a kezdeti református lélekszám a többszörösére nőtt. Ez eredményezte azt is, hogy helyenként új gyülekezetek is létrejöttek.
Mindezek a református szellemiségünknek kedves és szívet melengető információk után, megvizsgáltam dolgozatom második nagyobb pontjában a részletesebb egyháztörténetet. II. József trónra jutása sok változást, uralkodása pedig állandó változásokat hozott. A türelmi rendeletének kihirdetése, egyes vallások, egyházak pártfogása, vagy elmarasztalása sokban meghatározta a reformátusok helyzetét. Erdély sajátos helyzetére való tekintettel a türelmi rendeletet is alakítani, módosítani kellett, és helyenként teljes átírásra szorult. Mindezen változtatások következtében a protestánsok megszorítást és hátratételt szenvedtek. A könyvészet, hitoktatás korlátok közé volt zárva és erős megszorításban részesült. Az anyagi és társadalmi nehézségek azt eredményezték, hogy egyházi emberek újra és újra megpróbáltak segítséget, támogatást kérni, aminek köszönhetően sikerült elérni az egyház részleges autonomitását.
A jegyzőkönyv kielemzése, a vizitációk tanulmányozása, amivel a dolgozatom harmadik nagyobb egységében foglalkoztam, a nagy fajsúlyú rendelkezések, események után megadják a hétköznapi emberről szóló érdekesebbnél érdekesebb feljegyzéseket. A vizitációról kutattam és feljegyeztem az általános elméletet, hogy mi lett volna, mit kellett volna valójában tegyen, vizsgáljon a bizottság egy-egy kiszálláskor. Emellett a vizitáció, amit az esperes vezetett a mellé rendelt segítőkkel, a gyakorlatban helyenként eltért az elmélettől. A vizitációs jegyzőkönyv elemzése, feldolgozása, részletes betekintést nyújtott, az akkori lelkészek, tanítók és gyülekezeti tagok mindennapjaiba, kapcsolataiba. Elemeztem minden olyan panaszt, jogi pert, sérelmet, ingatlanokat, kegyszereket, anyagi állapotokat, amit az egyes gyülekezetekben feltüntetett a jegyző. Különös volt megfigyelni az egyház hatalmát és az egyházi tekintélyt a feljegyzések, rendelkezések által.
Végezetül olvashattuk a vizitációs jegyzőkönyv eredeti szövegét, úgy hogy azon csak a minimális és szükséges változtatásokat, vagy inkább alakításokat végeztem el. Ebben észrevehetünk egy rendszerességet, egy ismétlődő forgatókönyvet, amit az egyes gyülekezetek meglátogatásakor gyakoroltak. A szöveg nyújtotta információk voltak azok, amiket odamérhettem az ige mércéje mellé. Ebből dolgozva, ezt alapul véve szereztem betekintés az akkori helyzetre, ami nagy mértékbe meghatározta jelen állapotainkat.
“Mindent vizsgáljatok meg és ami jó, azt tartsátok meg! Őrizkedjetek mindentől, ami gonosznak látszik!” – Pál apostol jótanácsát megfogadva, úgy gondolom sikerült elérni azt a célt, hogy megismerjem az akkori kort, az akkori helyzetet és ezáltal a mait is jobban megérthettem. Összességében sokkal több felhasználható információt, ismeretet szereztem, mint amire számítottam.