A Görgényi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei az 1801-es év második felében

Őrdőg Sandor: A Görgényi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei az 1801-es év második felében. Kolozsvár: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2021. 61 pp. Szaktanár: Buzogány Dezső.

A dolgozatunk utolsó pontjához érkeztünk, melyben összegezzük mindazt ami a kutatás során felmerült, összefoglaljuk a kutatás eredményeit. El kell mondanom azt, hogy amikor a dolgozatommal foglalkoztam egyre jobban érdeklődni kezdtem a református egyház kialakulásával és bár reformátusként sok mindent hallottam róla, mégis a dolgozat elkészítése során érdekes és számomra hasznos, ismeretlen információkkal gazdagodtam.
A szakdolgozatom témája a Görgényi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveiknek vizsgálata az 1801-es év második felében volt. Miközben ezt vizsgáltam nagyon sok új, figyelemfelkeltő dolgokkal kerültem szembe, és ezek olyanok voltak amiket eddig egyháztörténet órákon nem nagyon hallhattunk, vagy sokszor azt éreztem, hogy ezek még nem váltak ismertté számomra az órák ideje alatt.
Az első részben a kor református egyháztörténetébe nyertünk rövid betekintést. Megfigyelhettük azt, hogy ebben a korban, tehát a 18-19. században, Erdélyre nézve nagyon sok szigorítás érkezett a Habsburg részről, II. József által behozott rendelkezések befolyással voltak Erdély területére is. Azok a rendelkezések amelyek Magyarország területén a protestánsokra nézve előnyösek voltak, Erdély számára nem voltak azok mivel hátráltatták Erdélyt. Azonban a szigorítások ellenére azt láthattuk, hogy mégis a reformátusság meg tudta tartani az identitását, illetve Erdély terültén növekedni kezdett a lélekszám és az oktatás is fejlődött. Ezek a rendeletek nem hátráltatták az egyházakat, csak kellemetlenül érintette őket. A protestáns felekezetek azért tudtak fejlődni, mert nem volt éppen olyan szigorú nyomás a Habsburg részről.
A második részben a Görgényi Református Egyházmegye kialakulásáról számoltam be. Ebben a fejezetben beszéltem az egyházmegye anyaegyházközségeiről, templomépítésekről, az egyházmegye lélekszámáról, az egyházi szolgák képzéséről és szerepéről, illetve megemlítettem az ismeretesebb espereseket is. Néhány kérdésre kerestük a választ ebben a részben: Mikor és minek a következményeként alakult meg az egyházmegye? Kik voltak abban a korban az esperesek? Milyen területeket foglalt magába az egyházmegye? Miképpen alakult a hívek növekedése illetve csökkenése? Számomra fontos volt ez a rész, mivel én a Görgényi Egyházmegyébe tartozók és a kutatás során nagyon sok hasznos információval gyarapítottam eddigi ismereteimet.
A harmadik részben betekintést nyerhettünk a Görgényi Református Egyházmegye életébe a vizitációs jegyzőkönyv feljegyzései alapján. Az 1801-es év második felébe nyertünk betekintést. Itt meg szeretném említeni azt, hogy sok érdekes dolgokkal kerültem szembe. Ilyen például az, hogy az esperesi vizitáció során a lelkipásztorok, egyházi elöljárók és egyháztagok erkölcsi életével foglalkozva, büntető eljárásokat szabtak ki az erre érdemesnek bizonyult személyekre. Abban az időben az iskolamesterek szerepe is nagyon fontos volt a lelkipásztorok tevékenysége mellett. Az iskolamesternek fontos szerep jutott az elkövetkezendő generáció egyházi életére való felkészítésében, mivel nagy jelentőséget tanúsítottak a fiatalok hovatartozásához. Az ösztönüknek köszönthetően létrejöttek a mai napig fennálló egyházi épületeink és gyönyörű templomaink.
Következtetésképpen, a dolgozatban egy általános képet nyújtottunk arról, hogy mit kell magába foglaljon az esperesi vizitáció. Remélem azt, hogy az olvasó számára is érthetővé vált az egyházmegye működése, ha nem is teljességében, de számomra érthetővé vált az egyházmegye élete, működése, az egyházfegyelem érvényesítése az egyházi hatóságok által, valamint a hatalom gyakorlása az egyházi szabályok betartása érdekében. Arra törekedtünk ezzel a dolgozattal, hogy egy általános képet nyújtsunk az erdélyi református felekezetnek egy adott térségéről és annak a mindennapi életéről.