Izráel a vasjáromban hét évtizeden át, a hetvenéves fogság kérdése Jeremiás próféta könyvében

Péter-Györgyi László: Izráel a vasjáromban hét évtizeden át, a hetvenéves fogság kérdése Jeremiás próféta könyvében. Kolozsvár: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2021. 48 pp. Szaktanár: Kató Szabolcs Ferencz.

Amint az a fenti fejezetekben is érzékelhető, a Jer 25-ben olvasható ,,hetven év” időmeghatározás, amelyet a babiloni fogság időtartamával hoznak összefüggésbe, egy nagyon összetett kérdés. Egyrészt azért, mert nem áll birtokunkban konkrét bizonyíték arra nézve, hogy a Jer írója melyik kezdődátumtól számítja ezt a periódust, továbbá kérdés az is, hogy a kifejezésre lehet-e úgy tekinteni, mint egy valós számra, amely a fogság időtartamára vonatkozik. Emellett, az Ószövetségben előforduló magyarázatokból az látszik, hogy mindhárom szöveg eltér a Jer kontextusától, ezért azokat szükségszerűen más szemszögből kell megközelíteni.
A kortörténeti adatok alapján azt láthattuk, hogy Júda történelmében több olyan esemény, vagy évszám is van, amely okot adna arra a feltételezésre, hogy a fogság kezdődátumaként tekintsünk rá. Komoróczy Géza ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy mind a fogságra vitelre, mind pedig a hazatérésre több lehetséges dátum van, amelyből arra a következtetésre juthatunk, hogy sem az elvitel, sem pedig a visszatérés nem volt egyetlen nagy esemény, hanem sokkal inkább mindkettőre egyfajta folyamatként kellene tekinteni.
A kortörténet fejezetben ismertettem Júda történelmének fontosabb eseményeit az adott korra vonatkozóan, amely által az érzékelhető, hogy valóban több lehetséges kezdődátuma és végdátuma lehetett a babiloni fogságnak. Továbbá a történelmi adatok ismerete azért is fontos, mert ez által nagyobb betekintést nyerhettünk a kor eseményeibe, amelyek sok eseteben meghatározóak voltak Júda történelmére vonatkozóan is. Ez a történelmi ismertető az Asszír Birodalom végnapjaitól kezdve, a Babiloni Birodalom felemelkedésén és hét évtizedes uralkodásán át egészen a Perzsa Birodalom felemelkedéséig eltelt időszakot öleli fel. Az említett nagyhatalmak jelenléte nagyban befolyásolta és alakította Júda történelmét, amelyet tárgyalni kellett. Ezek közül kiemelkedik a 609-es év, amikor a Babilon Birodalom a Közel-Kelet újabb nagyhatalmává lett és megkezdődött a hetvenéves uralma.
A kronológiai adatok vizsgálata is elengedhetetlen volt, mivel a Jer 25 bevezetője viszonylag részleges kronológiai ismertetőt tár az olvasó elé, és ha az ott megjelenő számadatok pontos jelentéssel bírnak, akkor joggal feltételezhető, hogy a 25,11-ben megjelenő ,,hetven év” időmeghatározás is, a fogságra vonatkozóan, valószínűleg konkrét számadatként értelmezhető. Mivel a Jer által vázolt kronológiai adatokban szinkronizmus van Nabukodonozor uralkodási éveivel, ezért szükségszerűen tárgyalni kellett a kánaánita és babiloni kalendáriumok közti különbségeket, valamint a királyok uralkodási éveinek számlálásának a mikéntjét. A kalendáriumok különbözősége és a királyok uralkodási éveire vonatkozó számítások ismeretében magát a Jer 25 kronológiáját kellett vizsgálni. E vizsgálat alapján elmondható, hogy a Jer 25-ben közölt kronológiai adatok arra engednek következtetni, hogy a szöveg írója pontos kortörténeti és kronológiai adatokkal rendelkezett, mivel az általa közölt számadatok, amelyek szinkronizmust tartalmaznak Júda és Babilon közt, pontosak voltak, így jogos az a feltételezés, miszerint a szövegben előforduló ,,hetven év” időmeghatározásra konkrét értelemben kell tekinteni.
A Jer 25 kronológiája után, magát a jeremiási szöveget kellett megvizsgálni, hogy a szöveg alapján világos képet lehessen alkotni a fogság időtartamára vonatkozó kifejezésről. Az említett szövegrésszel kapcsolatban azonban, kérdések tevődnek fel, mivel a LXX és a MSZ nem minden esetben egyezik. Ezzel kapcsolatban a fő kérdés az, hogy melyik szöveghagyományra lehet úgy tekinteni, mint amely régebbi? A szövegek közti különbségeknek a tárgyalása során, több érv is amellett szólt, hogy a jelenlegi kutatásban a LXX szövegére kell úgy tekinteni, mint amely az ősibb szövegváltozat. A későbbiekben ennek tudatában kerestem a választ arra nézve, hogy a Jer 25 kontextusában hogyan értelemezhető a hetvenéves fogság kérdése. Korábban már említettem, hogy mind a fogság kezdetére, mind pedig a végére vonatkozóan is több lehetséges dátum van az ismeretünkben, ezért is nem egyszerű ez a kérdés, hogy mikorra tehető a fogság. Azonban, ha a szöveget vizsgáljuk, akkor az érzékelhető, hogy a Jer 25-ben nincs szó fogságról, csupán a MSZ szerint, Nabukodonozornak való szolgálatról, míg a LXX szerint népek közti szolgálatról olvashatunk. Emellett a Jer 27 kontextusában szintén az jelenik meg, hogy Júda szomszédos népei szolgálni fognak Nabukodonozornak. Az említett tények alapján pedig arra a következtetésre juthattunk, hogy a jeremiási szövegben nem annyira fogságról, mint a Babilonnak való szolgálatról van szó, amelynek formája valószínűleg az adófizetés lehetett.
Továbbá, ha a 29,10-et vizsgáljuk, akkor az látjuk, hogy szintén nincs szó fogságról, mivel a szöveg azt mondja, hogy akkor lesz az Úrnak gondja a népére, ha letelik Babilon hetven esztendeje. Ez alapján az érzékelhető, hogy a szöveg sokkal inkább Babilonnak tulajdonítja a hetvenéves periódust, mintsem Júdának. A történelmi adatokból ismerős, hogy Babilon 609-ben lesz nagyhatalom a Közel-Keleten, és ekkor már a Júda körüli népek adófizetés formájában megkezdték a ,,szolgálatot.” Mint tudjuk, Babilonnak ez az uralma 539-ig tartott, vagyis pontosan hetven esztendeig. Amennyiben elfogadjuk a szövegnek ezt az értelmezését, akkor elmondható, hogy a jeremiási szöveg írója, nagy valószínűséggel a vázoltak alapján tekintett a hetvenéves periódusra.
Miután a fenti következtetésre jutottam a hetvenéves fogsággal kapcsolatban, annak fényében vizsgáltam meg a Zak, 2Krón és Dán szövegeit is, és arra kerestem a választ, hogy a különböző szövegekben milyen értelmezési lehetőségekkel kell számolnunk. A Zak könyvével kapcsolatban az mondható el, hogy a szöveg írója valószínűleg a jeruzsálemi templom 586-os lerombolásától az 516-ban történő felépüléséig számolta a hetven évet, míg a Krón és Dán esetében sokkal inkább a hetvenév szimbolikus értelméről kell beszélnünk. A Krón egyrészt a nyugalomévek mulasztásával kapcsolja össze a fogság okát, másrészt újraértelmezi a szöveget és magyarázatot keres az idői keretre, azzal, hogy rögtön Jójákim uralkodása kezdetére, azaz 609-re datál egy addig ismeretlen fogságot. Dán könyvében szintén szimbolikus értelme van a hetvenéves fogságnak, mivel ő saját korának népét akarta vigasztalni és ezért a hetvenet 7-el szorozva, vagyis 490 évvel magyarázta, amely nagyon közel áll saját korához.
Összegezve az elmondottakat, az látható, hogy a Jer-ben megjelenő hetvenéves kifejezés a babiloni fogságra vonatkozva, nem egy szimbolikus időtartamot jelöl, hanem valószínűleg a Babiloni Birodalom hetvenéves uralmára vonatkozik. Ezzel szemben azonban más, az Ószövetségben megjelenő szövegekben, ahol szintén előfordul a kifejezés, másként értelmezendő a hetvenéves fogság kérdése. Ezek alapján az a következtetés vonható le, hogy a hetvenéves fogságra való utalás minden szöveg esetében különböző módon értelmezendő.