A média szerepe és hatása napjaink társadalmában és az egyházban

Szakács Győrgy: A média szerepe és hatása napjaink társadalmában és az egyházban. Kolozsvár: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2021. 85 pp. Szaktanár: Rezi Elek.

Dolgozatom rendjén a témának megfelelően próbáltam minél aprólékosabban és körültekintőbben bemutatni a média hatását a társadalomra, az egyénre, az egyházra és az egyház által használt írott és online médiafelületeket használ. A témának köszönhetően igen széles forrásirodalom állt rendelkezésre, nagyon sok tanulmány született a média hatását illetően. Igyekeztem a legkimerítőbb forrásirodalmat felhasználni, a dolgozatom második felében pedig meg találni azokat az embereket, aki illetékesek az adott témát illetően. Az egyházak médiatevékenységével kapcsolatban a legrelevánsabb információkat megosztani és megszerezni az illetékes egyházi munkatársaktól. A továbbiakban unitárius teológiai hallgató szemszögéből fejezeteként összegezni fogom a dolgozatom és indokolni a fejezet fontosságát, akár az egyházunkra, akár a lelkészképzésben résztvevőkre nézve. Az első fejezetben a médiaelméleti alapismereteket mutattam be, hiszen ez elengedhetetlen a továbbiakban ahhoz, hogy összefüggéseket keressük és kapjunk a médiatermékek fogyasztása és a fogyasztók magatartása között. A kommunikáció alapfogalmait elengedhetetlen ismerni, vagy akár tudni róla egy lelkésznek, vagy lelkésznövendéknek, hiszen a lelkészi munka egyik alappillére a kommunikáció. Unitárius lelkésznövendékekként és jövendőbeli lelkészekként figyelemmel kell kísérnünk a médiát, hiszen az XXI.-századi információáramlást intellektuális emberekként nem mellőzhetjük. Szelektálva, de mi is fogyasztanunk kell a médiát, hiszen gyülekezeteink is médiafogyasztók. Igy a dolgozatomban ismertetett fogalmak elsajátítása nagyban elősegítheti a lelkészi munkát. Gyülekezeteink nagy része nem tudatos médiafogyasztó és könnyen szembe kerülhetünk a médiával, vagy a hírekkel kapcsolatos kérdésekkel. A második fejezetben a média és a befogadó közönség viszonyáról írtam, különböző hatáselméleteket bemutatva. Híveink nap mint nap találkoznak a média által termelt és feléjük áramló információkkal, ezért felettébb hasznos lehet számunkra, ha ismerjük, hogy miként hathat rájuk és hogyan változathatja meg a véleményüket. A hatáselméletek ismerete elősegítheti azt, hogy a vélemények alapján, amiket a gyülekezetünk tagjaitól hallunk, rekonstruálhassuk magunkban, hogy milyen hatással is van a szóban forgó egyénre a média. Ezen kívül teológiai hallgatóként felelős médiafogyasztóknak kell lennünk, akik tudatában vannak annak, hogy mit miért olvasnak el és honnan. Nem csak fogyasztóként kell nekünk viselkedni, hanem valamiféleképpen „tiszta fej” lenni gyülekezeteink számára. A harmadik részben a tömegmédia átalakulását mutattam be, hiszen napjainkban nem csak írott sajtó létezik és nem csak a professzionális újságírók osztanak meg tartalmakat. Az internetnek köszönhetően egyre több felhasználó lesz „prosumer”, vagyis tartalom megosztó és ennek köszönhetően az információk igazságtartalma nagyon könnyen megkérdőjelezhető. Teológiai hallgatóként törekednünk kell a hiteles források megtalálására és használatára, hiszen majd szolgálataink közben a prédikációkban elhangzott információk, vagy kijelentések nem lehetnek sem hamisak sem pedig elferdítve. Az együtt alkotó tömeg média fogalma mára már mindennapi jelenséggé nőtte ki magát, így a teológiai hallgatók, vagy akár a lelkészek is válhatnak tartalom megosztókká, előállítókká. A felénk áramló hatalmas mennyiségű információnak köszönhetően a tudatos és nem tudatos hírkerülés valós jelenséggé vált, hiszen nap mint nap hallhatunk olyan emberekről, akik nem követik a híreket, vagy csak egy média orgánumot használnak, mert nem akarnak a híráradat „áldozataivá válni”. Sőt, akik egyáltalán nem média fogyasztók, sok esetben a lelkészüktől várnak hiteles tájékoztatást akár internetes felületen vagy akár szóban. Ebben az esetben elengedhetetlen, hogy tudatos fogyasztók legyünk és amit megosztunk akár személyes közösségi oldalunkon, vagy akár az egyházközség oldalán, azok legyenek hiteles információk. A negyedik fejezetben bemutattam, hogyan kerül a médiával kapcsolatba az egyén, hogyan kerül a hatása alá, milyen kommunikációs struktúrák mentén szerveződnek meg a kommunikációs erőforrások. Olvashatunk arról, hogy mit jelent az egyén bevonódása és mi határozza meg a bevonódás mértékét. Gyülekezetink életében tetten érhetjük a cselekvős fogyasztást, vagy akár a médiafogyasztást szabadidőben, hiszen a reklámipar napjainkban minden háztartásba eljut. Ugyanakkor a közönség fogalmának az értelmezése is igen tág fogalom, hiszen a különböző a különböző csatornákon felénk érkező információk jelentősen feldarabolják a befogadó közönséget, és mindegyik típusú befogadónak különböző jellegzetességeik vannak. Ugyanebben a fejezetben térek ki a fogyasztói szükségletekre és annak háttereire, amely ugyancsak hasznos lehet a lelkészi munka szempontjából, hiszen ha ismerjük a gyülekezetünk médiafogyasztási szükségleteit, tudni fogjuk miben lehetük segítségükre, miben nyújthatunk esetleg szélesebb körű tájékoztatást. Arról is írtam ebben a fejezetben, hogy mit jelent a médiának való kitettség fogalma. Ugyanis nagyon fontos, hogy az egyén szűrje meg feléje áramló információkat és híreket. Mi teológiai hallgatók, jövendőbeli lelkészek ugyancsak ebben segítségükre lehetünk gyülekezeteink tagjainak, hiszen nem csak azért vagyunk felelősek, hogy a lelkészi munkát megfelelőképpen elvégezzük, hanem azért is, hogy megóvjuk híveinket a káros és hamis információktól. Ha eléggé ismerjük a közösséget, ahol szolgálunk, nem nehéz azt kikövetkeztetni, hogy ki milyen forrásból kaphatja az információkat. Egy középkorú gyülekezeti tag minden bizonnyal nem ugyanazokat a médiaorgánumokat vagy forrásokat használja, mint esetleg egy nyugdíjas vagy 40-50 éves gyülekezeti tagunk. Dolgozatom rendjén a média homogenizáló hatását is megemlítettem, hiszen a különböző nyilvánosságok közötti átjárás napjainkban is népszerű jelenség. A média globalizálódásának köszönhetően a nemzetállamok és az állampolgárok homogenizációja megy végbe. A dolgozatom ötödik részében az etika és a média viszonyát vizsgáltam. Ez azért volt véleményem szerint releváns és érdekes, mert nagyon sokan a média világát a hazugsággal, a hamis információkkal, a félrevezetéssel azonosítják, ugyanakkor a közgondolkodást a közmegítélést nagy mértékben határozza meg a média. Az információ etikája napjainkban felettébb aktuális kérdés, hiszen az interneten hatalmas mennyiségű információ áll rendelkezésünkre és a felhasználókon múlik, hogy ha felhasználja az adott információt, jelzi-e, hogy kinek a szellemi terméke. Erről is írtam a dolgozatomban. A média és az igazság kérdése nagyon kényes és aktuális téma. Hiszen a koronavírus járvány alkalmat biztosított arra, hogy az álhírek szerte a világban keringjenek. (erről is írtam a dolgozatom rendjén, weboldalakat felsorolva). Jövendőbeli közösségi vezetőként feladatunk figyelni azokra a weboldalakra, amelyek álhíreket terjesztenek, kis odafigyeléssel nem nehéz ellenőrizni egy weboldal eredetét. Ugyanebben az részben a média és a hatalom viszonyáról is írtam, ami nem újkeletű dolog, hiszen a mindekori hatalom kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolja a médiát. Az internet és az etika viszonyára hasonlóképpen szükségesnek tartottam reflektálni, hiszen az anonimitás (csupán egy IP-cím azonosító, amivel szakképzett emberek be tudják a felhasználót azonosítani, beállított VPN esetén lehetséges ezt is kiküszöbölni) nagyon nagy mértékben megkönnyíti az hamis információk terjesztését, vagy akár az adatlopást. A hatodik részben az erdélyi magyar történelmi egyházak és a média viszonyával foglalkoztam. A református egyház esetében mindkét egyházkerület médiareferensét megkerestem és információkat kértem. Az Erdélyi Református Egyházkerület igen kiterjedt írott sajtóval és internetes sajtóval rendelkezik. Több újságíró munkatárs foglalkozik az anyagok terjesztésével, sőt egyházközségek tartanak fenn helyi újságokban rovatokat az egyház számára. Kiss Gábor médiareferens konkrét prioritásokat és célokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy melyik felületet mire használják. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ugyanazokat az internetes felületeket használja, mint az Erdélyi, persze saját szerkesztői csapattal. A Lutheránus Evangélikus egyház lehetőségeihez mérten megjelenik az online médiában, sugároznak online istentiszteleteket és írott sajtót és fenntartanak. Dolgozatom rendjén egy kimutatást közöltem a weboldallal kapcsolatban, amelyet működtetnek és amelynek a mutatói jelzés értékű lehet más felekezetek számára is. A Katolikus Egyház esetében világos zsinati állásfoglalást találhatunk a médiával kapcsolatban úgy Erdélyi, mint egyetemes szinten. A hetedik fejezetben a Magyar Unitárius Egyház és a média kapcsolatával foglalkoztam. Az írott sajtó tekintetében születtek tanulmányok Kovács Sándor és Pál János tollából, azonban az online média tekintetében ez nem történt meg. Az Unitárius Egyház írott sajtójának a történetét Kovács Sándor írása alapján foglaltam össze, ez teszi ki a hetedik fejezet első részét. A második részében az egyház online médiahasználatával foglalkoztam. Pozitív hozzáállással találkoztam mind a médiareferens, mind a tanáraim és teológus kollégáim részéről. Véleményem szerint magas színvonalú az egyházunk weboldala úgy tervezés, mint tartalom szempontjából. Nem egy unalmas vagy egyoldalú weboldalt működtet az egyházunk, hanem valóban dinamikát sugárzó naprakész tartalmakat elénkbe táró weboldalról van szó. Ugyanezt mondhatjuk el az egyházunk Facebook oldaláról, ahol naprakész tartalmakat olvashatunk úgy egyházi, mint néha nemzeti vonatkozásban, egy évforduló kapcsán. Nagyon pozitív dolognak tartom, hogy a koronavírus okozta pandémiára válaszolva Koppándi Botond tanár úr vezetésével online áhítatok és istentiszteletek jelentek meg véleményem szerint magas színvonalon úgy tartalmilag, mint az alkalmazott technikai eszközök tekintetében. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet által kezelt felületeken ugyancsak a pandémiára válaszolva online rendezvényeket szerveztek, amelyre a Zoomon keresztül lehetett jelentkezni és részt venni, ugyanakkor offline felvették az ifjúsági istentiszteleteket és online közzétették. Pozitív dolognak tartom ugyanakkor azt is, hogy a teológiai hallgatók is bár még csak kezdetlegesen, de jelen vannak online térben és tevékenységeiket lehet követni. A XXI.-századi unitárius lelkészeknek és teológiai hallgatóknak kötelességük nap mint nap figyelni a médiát és tájékozottnak lenni. Hiszen az ember és egyház szolgálat az „evilági” boldogulás elősegítését is jelenti, Erdő János szavaival élve: „Mindenkinek ma az egyházban ki kell magában alakítani azt az embert, aki tud és akar másokért, az embertársért, a társadalomért, az egész emberiségért is élni. Az egyháznak részt kell vennie egyfelől az ember evilági boldogulásának elősegítésében és szolgálatában, másfelől a lélek örök reménységében és kitárulásában Isten felé”. Mára már közel se ma szószék az egyedüli hely, ahonnan híveinkkel a lelki táplálék mellet információkat osztunk meg, így elengedhetetlen naprakész információkkal rendelkezni. A média manipulációit és a hamis információkat pedig a saját keresztény értékrendszerünkhöz való ragaszkodás által lehetünk képesek kivédeni, hiszen nem elég a hiteles forrás, szükséges a megingathatatlan értékrend is. Dolgozatomban kísérletet tettem arra, hogy a kommunikáció elemeit, a média hatásait és az egyházi média (írott és online) viszonyát bemutassam, az erdélyi magyar egyházak jelenlegi online médiahasználati trendjeit bemutassam. Törekedtem a teljes képet megrajzolni, mindegyik felekezet esetében megkerestem az illetékes szakembert, aki segíteni tudott. Véleményem szerint a koronavírus járvány az erdélyi magyar egyházak esetében jelentősen hozzájárult az online felületen történő vallásos alkalmak elterjedéséhez. Az, hogy ez mennyire színvonalas egyházközségi szinten és érdemes-e ezután is az istentisztelteteket online térben közvetíteni, nem az én feladatom eldönteni. Remélem, hogy a dolgozatom bárkinek, aki a témában tájékozódni szeretne, vagy akár tovább gondolni segítségére lesz.