Mesteri dolgozatomat négy egységre tagoltam. Az első egység a Szocialista Államról szól Nicoale Ceauşescu vezetése alatt. Először is szükségesnek a szocializmus és kommunizmus meghatározását. A továbbiakban pedig arról írtam, hogy hogyan állt át Románia a Szövetségesek oldalára, hogyan került kormányra Nicoale Ceauşescu, milyen volt az ország külpolitikája és belpolitikája (gazdaságpolitikája, társadalompolitikája) a kommunizmus évei alatt. A második egységben a Szocialista Állam magyarságpolitikájáról és egyházpolitikájáról írtam.
magyar-román kapcsolatok
Összesen 3 találat. Ezen az oldalon a(z) 1 - 3 címek láthatók.
Domokos Norbert István ∙
MA Szakdolgozat ∙
2018 ∙
Buzogány Dezső
Egyháztörténet ∙
kommunizmus, Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa, jegyzőkönyv, egyház és állam, magyar-román kapcsolatok, püspökválasztás
Csinta Lajos László ∙
MA Szakdolgozat ∙
2018 ∙
Buzogány Dezső
Egyháztörténet ∙
Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa, kommunizmus, Román Szocialista Köztársaság, magyar-román kapcsolatok, szekuritáté, együttműködés
A dolgozat négy egységre tagolódik. Az első egység arról szól, hogy Romániának, mint szocialista államnak, milyen külpolitikai és belpolitikai intézkedéseket kellett meghoznia. A következő rész a szocialista állam magyarságpolitikáját és valláspolitikáját részletezi, illetve mutatja be. Ebben a részben olvashatunk arról, hogy az egyháznak milyen lehetőségei voltak a kommunizmus alatt, illetve mennyi szabadságot biztosított az államhatalom a szabad önrendelkezés tárgykörében. A harmadik pontban a jegyzőkönyv összefoglalásával találkozhatunk.
Erzse András Zsolt ∙
BA Szakdolgozat ∙
2018 ∙
Buzogány Dezső
Egyháztörténet ∙
Barcaság, erdélyi evangélikus-lutheránus egyház, Első Világháború, magyar-román kapcsolatok, menekülés
Dolgozatomban a a barcasági magyar evangélikus egyházközségek helyzetét vizsgálom a fennmaradt dokumentumok alapján, amelyek rávilágítanak az 1916-os váratlan román betörést követő helyzetre, a kegyetlen menekülésre, a hazatérésre. Dolgozatomban ismertetem a barcasági magyar evangélikus egyházközségek nehéz időkben átélt helyzetét. Ennek a vidéknek a lelkészei és a csángó nép sokat fáradoztak azért, hogy Isten igéjét azon a nyelven hirdethessék, melyet a barcasági evangélikus hívek mindig anyanyelvüknek tekintettek.
