A Galata levél egyértelműen Pál apostol alkotása, amelyben az apostol röviden, de rendkívül éleslátóan és lényegre törően adja közre a keresztyén hit és élet elemi igazságait. Tartalmában meglepően közel áll a Rómabeliekhez írott levélhez, egyesek úgy vélik, hogy az előbbi vázlata az utóbbinak, amely sokkal részletesebben fejti ki a Galata levélben megjelent gondolatokat.2 Mint ahogy a legtöbb páli levél, ez is két fő részre osztható: egy teológiai (1–4) és egy etikai egységre (5–6), amelyek azonban szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
szabad akarat
Összesen 3 találat. Ezen az oldalon a(z) 1 - 3 címek láthatók.
Derzsi Anita Izabella ∙
BA Szakdolgozat ∙
2017 ∙
Kállay Dezső
Újszövetség ∙
szabad akarat, szabadság, Galata levél
Bíró Botond ∙
BA Szakdolgozat ∙
2016 ∙
Pásztori-Kupán István
Rendszeres teológia ∙
dogmatörténet, szabad akarat
Minden ember szembesül azzal, hogy a szabadsága korlátozott, nem mindig tehet meg mindent, de ha meg is teheti, akkor sem teljesen úgy alakul, amint szerette volna, mert valami befolyásolja annak tökéletes kimenetelét. Mindez annak a jele, hogy az akaratunktól függetlenül a dolgokat körülöttünk más dolgok is befolyásolják. A kérdés az, hogy ki és milyen mértékben, s egyáltalán mire is van szabad akarata az embernek?
Tárkányi István Attila ∙
BA Szakdolgozat ∙
2015 ∙
Pásztori-Kupán István
Rendszeres teológia ∙
szabad akarat, eleve elrendelés (predestinatio), Augustinus, Pelagius, Luther Márton, Erasmus, Karl Barth, Emil Brunner
A szabad akarat és eleve elrendelés feloldhatatlan feszültségéről tengernyi irodalom született. Már az ókori filozófusokat is foglalkoztatta ez a kérdés. A bölcsészet eszköztárából kölcsönzött fogalmak segítségével számos keresztyén teológus is kifejtette meglátásait ebben a témában az évszázadok során. Jelenlegi munkánk ki szeretne ragadni három híres jelenetet ebből a máig elhúzódó drámából. Betekintést szeretnénk nyerni Augustinus és Pelagius, Luther és Eramus, illetve Barth és Brunner vitáiba az emberi szabad akarat és az isteni predestináció kérdésében.
