Dolgozatunk Káin és Ábel értelmezéstörténetét dolgozza fel, a kezdetektől napjainkig, és mellette két dramaturgiai recepcióval egészül ki. Célkitűzésünk az volt, hogy megállapítsuk a nagy paradigmákat és az általuk született értelmezési variánsokat a történet főbb motívumairól. Emellett arra voltunk kíváncsiak, hogy a teológiai vonal mellett milyen értelmezések születtek a drámai feldolgozásokban, s ezáltal kimutatni a kölcsönhatási viszonyokat teológia és szépirodalom között. Dolgozatunk vizsgálata hozzájárul a teológia mai nagy kérdésköréhez: a testvérháború teóriájához.
Ószövetség
Összesen 59 találat. Ezen az oldalon a(z) 1 - 10 címek láthatók.
Albert-Nagy Ákos István ∙
MA Szakdolgozat ∙
2019 ∙
Czire Szabolcs
Ószövetség ∙
Kain és Ábel, recepciótörténet, dramaturgia, egyház és irodalom
Magyar Norbert ∙
BA Szakdolgozat ∙
2019 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
Hóseás, házasság, metafora, Baál
Farkas Orsolya ∙
MA Szakdolgozat ∙
2018 ∙
Czire Szabolcs
Ószövetség ∙
Prédikátor könyve, intertextualitás, hiábavalóság (HEBEL)
Dolgozatunkban megkíséreltünk egy átfogó képet kialakítani a Prédikátor könyve egészéről, mondanivalójáról, tematikájáról. Az intertextuális vizsgálódásunk során láthattuk, hogy a vizsgált Bibliai szövegek, milyen kölcsönhatással vannak egymásra, mi a szerepük, milyen mondanivalót hordoznak.
Kovács Szabolcs ∙
BA Szakdolgozat ∙
2018 ∙
Adorjáni Zoltán
Ószövetség, Újszövetség ∙
esszénusok, Qumrán, Josephus Flavius, Közösség Szabályzata, Damaszkuszi Irat
Dolgozatom két nagyobb részből áll. Az első részben az esszénusok életvitelével foglalkoztam (az esszénusok napirendje, étkezései, foglalkozása, gazdasági tevékenysége és családi, azaz a házas életük). A második részben pedig a belső rendjükkel foglalkoztam. Ide tartozik a szabályzat, a közösség összetétele, az új tagok felvételének rendje, a naptárjuk és az istentiszteleti rendjük. Dolgozatomat fő célja az, hogy belátást nyerjünk az esszénusok mindennapjaiba és az azt meghatározó belső rendre. Ez a közösség sok olyan értéket hordozott, amelyből épülhet a mai keresztyén ember is.
Karikás Orsolya ∙
MA Szakdolgozat ∙
2018 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
Ószövetség és ókori Közel-Kelet, Deutero-Ézsaiás, jövendölés és prófécia, jövő, bálvány-polémia
Kutatásom kérdése: milyen szerepe van a jövőt ismerő JHVH tematikának Deutero-Ézsaiás könyvében, milyen szerepe van a polémikus beszédmódban? A jövendőmondás kérdése Deutero-Ézsaiás könyvében leginkább a bálványok elleni polémiában emelkedik ki: JHVH az, aki ismeri a jövőt, a bálványok nem tudják megmondani, mi fog bekövetkezni. JHVH felsőbbrendűsége mellett szóló érv az a különbség, mely abban mutatkozik meg, hogy ő az egyetlen, aki előre tudja és megmondja, vagyis kontrolálja a jövőt. A bálványok elleni polémia tétje, hogy ki az igazi Isten.
Bárocz Huba ∙
MA Szakdolgozat ∙
2018 ∙
Adorjáni Zoltán
Ószövetség ∙
intertestamentális kor, Jób testamentuma, kitartás
Jób testamentuma sajátos darabnak számít a testamentum-műfajt képviselő, szép számmal fennmaradt iratok között. Úgy tekinthetünk erre a pszeudoepigráf iratra, mint egy kommentárra a bibliai Jób könyvéhez. Pontosítva: Jób testamentuma, olyan midrás a LXX-ban fennmaradt, és a Maszoréta Szöveghez képest rövidebb Jób könyvéhez, amely haggadikus legendákat és himnuszokat foglal magába. A kérdések, amelyekre a szakdolgozatom alatt a válaszokat keresem a következők: 1.
Gábor Tímea ∙
BA Szakdolgozat ∙
2018 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
prófécia, Ószövetség és ókori Közel-Kelet, prófétálás, prófétanők, jövendölés és prófécia
Az ókori Mári-i és ninivei királyi levéltárból származó prófetikus szövegek alapján a kutatók megállapították, hogy a női prófétaság nem volt szokatlan jelenség az ókori Közel-Kelet társadalmaiban. Nem volt ez másképp Izraelben és Júdában sem. Az Ószövetségben öt olyan nőt találunk, akiket a bibliai szöveg prófétának nevez. Ezek a következők: Mirjám, Debóra, Hulda, Ézsaiás könyvének névtelen prófétanője, és Nóadjá. Ez a szám csekélynek tűnhet, ha figyelembe vesszük a bibliai férfi próféták létszámát.
Buryán Szilárd ∙
BA Szakdolgozat ∙
2017 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
mitológia, apokaliptika
Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a kutatók hogyan vélekednek az Ószövetség és mítosz kapcsolatáról. Előbb a Genezis1-ben lévő teremtéstörténet és mítosz kapcsolatát fogom tárgyalni. Ezután, Ezékiel Tírusz elleni jövendölésében lévő mitikus elemeket fogom megvizsgálni. Végül, a Dániel 7-ben lévő mitikus elemeket fogom elemezni.
Lőrincz Ágoston ∙
MA Szakdolgozat ∙
2017 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
sors, sorsvetés, prófécia
„Józsué pedig sorsot vetett nekik Silóban, az Úr színe előtt és elosztotta ott Józsué a földet Izrael fiai között az ő osztályrészük szerint” - így hangzik a Józsué 18,10. A sorsvetés itt a föld elosztásával áll kapcsolatban. A sorsvetés gyakorlatával azonban nem csak ezen a helyen találkozunk a Héber Bibliában, hanem több más összefüggésben is. Valójában egy elterjedt szokással, gyakorlattal van dolgunk.
Kállai Benedek ∙
BA Szakdolgozat ∙
2016 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
északi ellenség, Jeremiás könyve, Babilon, szkíták
„Észak felől támad a veszedelem e föld minden lakosára…” - hirdette Jeremiás próféta az ítéletet Júda JHVH-tól elfordult népének. De annak ellenére, hogy több próféciája is arról szólt, hogy JHVH egy északi nép által fogja megbüntetni bűnös népét, mégsem nevezte meg konkrétan az ítélet végrehajtóját. Így megválaszolatlan kérdést hagyott az utókorra, amelyre a bibliakutatók igyekeztek választ adni. Ebből fakadóan több elmélet is napvilágot látott az északi ellenség beazonosítását illetően, de a témát kutató teológusok nem jutottak közös nevezőre.
Pages
