A Tóra Masszoréta Szövege 70 főben határozza meg azok számát, akik Jákóbbal együtt mentek le Egyiptomba (Gen 46:27b; Exod 1:5a; Deut 10:22). Lukács viszont István védőbeszédében már 75 levándorlóról beszél (ApCsel 7:14). A legrégibb ezzel kapcsolatos listán, Gen 46:8b-27-ben néhány értelmetlennek tűnő ismétlést, szövegen belüli feszültséget és a Genezis könyvének más igeverseivel ellentmondásban levő adatot is találunk. Ezért arra következtethetünk, hogy az adott lista szövege, az idők során jelentős változásokon mehetett keresztül.
Balogh Csaba
Összesen 19 találat. Ezen az oldalon a(z) 1 - 10 címek láthatók.
Vass Lehel ∙
BA Szakdolgozat ∙
2020 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
Jákób fiai, Izrael, szövegtörténet, ellentmondások a Bibliában
Gábor Tímea ∙
MA Szakdolgozat ∙
2020 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
nők és kultusz, népi vallásosság
Ebben a kutatásban az a kérdés foglalkoztatott, hogy az ókori Közel-Kelet és Izrael kultuszában a nők milyen tevékenységeket végeztek, melyek voltak azok a funkciók, amelyeket betölthettek? Ha összevetjük a rendelkezésünkre álló ókori szövegek tudósításait, az archeológiai és ikonográfiai adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy az ókori Közel-Keleten és Izraelben a nők vallási jellegű tevékenységei hasonlók voltak, kivéve a papság intézményét.
Orbán Attila ∙
BA Szakdolgozat ∙
2020 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
páska, húsvét, Peszach traktátus, Misna
Dolgozatomban az ószövetségi pesaḥ ünnep Misnában, és ezen belül a Pesaḥîm traktátusban való megjelenését vizsgálom. Mint minden hagyomány, a pesaḥ is alkalmazkodott a történelem bizonyos helyzeteihez. Jó példa erre, hogy az újszövetségi tudósításokban ezt az ünnepet már bor fogyasztásával tartják meg, amiről a korai Exod 12-ben még nem olvasunk. A változtatások milyenségére a Misna, és ezen belül a Pesaḥîm traktátus is rámutat. Mivel eddig magyar nyelven nem jelent meg ez a traktátos, ezért itt teszem közzé ennek magyar fordítását is. Ezáltal a magyar olvasó jobban megértheti a Misna
Magyar Norbert ∙
BA Szakdolgozat ∙
2019 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
Hóseás, házasság, metafora, Baál
Karikás Orsolya ∙
MA Szakdolgozat ∙
2018 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
Ószövetség és ókori Közel-Kelet, Deutero-Ézsaiás, jövendölés és prófécia, jövő, bálvány-polémia
Kutatásom kérdése: milyen szerepe van a jövőt ismerő JHVH tematikának Deutero-Ézsaiás könyvében, milyen szerepe van a polémikus beszédmódban? A jövendőmondás kérdése Deutero-Ézsaiás könyvében leginkább a bálványok elleni polémiában emelkedik ki: JHVH az, aki ismeri a jövőt, a bálványok nem tudják megmondani, mi fog bekövetkezni. JHVH felsőbbrendűsége mellett szóló érv az a különbség, mely abban mutatkozik meg, hogy ő az egyetlen, aki előre tudja és megmondja, vagyis kontrolálja a jövőt. A bálványok elleni polémia tétje, hogy ki az igazi Isten.
Gábor Tímea ∙
BA Szakdolgozat ∙
2018 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
prófécia, Ószövetség és ókori Közel-Kelet, prófétálás, prófétanők, jövendölés és prófécia
Az ókori Mári-i és ninivei királyi levéltárból származó prófetikus szövegek alapján a kutatók megállapították, hogy a női prófétaság nem volt szokatlan jelenség az ókori Közel-Kelet társadalmaiban. Nem volt ez másképp Izraelben és Júdában sem. Az Ószövetségben öt olyan nőt találunk, akiket a bibliai szöveg prófétának nevez. Ezek a következők: Mirjám, Debóra, Hulda, Ézsaiás könyvének névtelen prófétanője, és Nóadjá. Ez a szám csekélynek tűnhet, ha figyelembe vesszük a bibliai férfi próféták létszámát.
Buryán Szilárd ∙
BA Szakdolgozat ∙
2017 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
mitológia, apokaliptika
Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a kutatók hogyan vélekednek az Ószövetség és mítosz kapcsolatáról. Előbb a Genezis1-ben lévő teremtéstörténet és mítosz kapcsolatát fogom tárgyalni. Ezután, Ezékiel Tírusz elleni jövendölésében lévő mitikus elemeket fogom megvizsgálni. Végül, a Dániel 7-ben lévő mitikus elemeket fogom elemezni.
Lőrincz Ágoston ∙
MA Szakdolgozat ∙
2017 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
sors, sorsvetés, prófécia
„Józsué pedig sorsot vetett nekik Silóban, az Úr színe előtt és elosztotta ott Józsué a földet Izrael fiai között az ő osztályrészük szerint” - így hangzik a Józsué 18,10. A sorsvetés itt a föld elosztásával áll kapcsolatban. A sorsvetés gyakorlatával azonban nem csak ezen a helyen találkozunk a Héber Bibliában, hanem több más összefüggésben is. Valójában egy elterjedt szokással, gyakorlattal van dolgunk.
Kállai Benedek ∙
BA Szakdolgozat ∙
2016 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
északi ellenség, Jeremiás könyve, Babilon, szkíták
„Észak felől támad a veszedelem e föld minden lakosára…” - hirdette Jeremiás próféta az ítéletet Júda JHVH-tól elfordult népének. De annak ellenére, hogy több próféciája is arról szólt, hogy JHVH egy északi nép által fogja megbüntetni bűnös népét, mégsem nevezte meg konkrétan az ítélet végrehajtóját. Így megválaszolatlan kérdést hagyott az utókorra, amelyre a bibliakutatók igyekeztek választ adni. Ebből fakadóan több elmélet is napvilágot látott az északi ellenség beazonosítását illetően, de a témát kutató teológusok nem jutottak közös nevezőre.
Lőrincz Ágoston ∙
BA Szakdolgozat ∙
2015 ∙
Balogh Csaba
Ószövetség ∙
Hóseás, istenismeret
Dolgozatom fő kérdése az, hogy mit ért Hóseás könyve Isten ismeretén. E fő kérdés megválaszolása rendjén, egy nagyobb ívű bevezetésben részletesebben is tárgyalom Hóseás könyvében az istenismeret tematika megjelenését. Pontosan, arra keresem a választ, hogy mit is jelent az, amikor Hóseás így nyilatkozik: „megismered az Urat” (Hós 2,19).
Pages
