A zene jelentősége az egyén és a gyülekezeti közösség lelki életében

Csomós Júlia: A zene jelentősége az egyén és a gyülekezeti közösség lelki életében. Kolozsvár: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2020. 65 pp. Szaktanár: Somfalvi Edit.

„Aki énekel, az kétszer imádkozik”. Augustinus mondata sokszor felbukkan a dolgozatomban, jelezve azt, hogy a gyülekezeti éneklés nem egy haszontalan elem az istentisztelet keretén belül. Sőt mi több, nem csak a gyülekezeti közösségen belül van jelentősége, hanem a keresztény gyülekezeti tag személyes életében is. Dolgozatom egy átfogó összefoglaló arról, hogy mi tulajdonképpen a gyülekezeti éneklés. Egy idősíkot követve kitérek arra, hogy mit jelentet az Ó- és Újszövetség gyülekezetének és emberének az ének szerepe a mindennapokban, hogyan vélekedtek erről a reformátorok, milyen álláspontokat képviselnek az egyházzenészek, valamint a kortárs szakértők hogyan vélekednek minderről. Figyelembe véve a gyülekezeti éneklés sajátos funkcióit, azokra a kérdésekre kerestem a választ, mint teljesebb kifejeződésre juthat-e a hit az éneklés során? Háttérbe szorult-e, az egyház megítélésében, az éneklés-zenélés fontossága? Tulajdoníthatunk-e missziói erőt az éneklésnek? Lehet-e a lelkigondozás eszköze az éneklés? Dolgozatom egy empirikus kutatás elméleti megalapozása, és az itt összegyűjtött megállapítások gyakorlati jelentőségét egy következő dolgozatban vizsgálnám.