Dolgozatom kutatási területe a Marosi Egyházmegye egyházközségeinek vizitációs jegyzőkönyve. Ezen belül az 1809-1810-es évekkel foglalkoztam. A kutatási módszertanom szerint digitalizáltam a jegyzőkönyv ezen időszakára vonatkozó részeit, ezután pedig feldolgoztam a jegyzőkönyv szövegét. Az információkat témák szerint kategorizálva közöltem. Amíg ezen dolgoztam, párhuzamosan kutattam az adott évek történelmi vonatkozásait; kutatásom során a földrajzi térségre és a reformátusságra ható politikai és más erők feltérképezésére is igyekeztem kitérni.
Buzogány Dezső
A mai napig fennmaradt, a román betörést, az azt követő helyzetet, a kegyetlen menekülést, a hazatérést és az elszenvedett károkat leíró iratok összevetéséből megpróbáltam feleleveníteni a barcasági magyar evangélikus egyházközségek azon szomorú helyzetét, melyet az 1916-os váratlan román betörés idézett elő. Ezt megelőzően, igyekeztem röviden összefoglalni az első világháború kitörésének okait, az egymással szemben álló két nagy szövetséget alkotó kisebb-nagyobb hatalmak céljait, hogy átláthatóbb legyen a románok egyáltalán nem várt támadása.
Dolgozatomban a Marosi Református Egyházmegye 1808-as vizitációs jegyzőkönyveit írtam át elektronikus formába és kimutatásokat, összegzéseket készítettem, hogy milyen problémákkal küzdöttek a 19. századi gyülekezetek. Ez a munka az egyháztörténeti munkát hivatott segíteni, mely feltárja előttünk a gyülekezeteink történelmi előzményeit.
A dolgozatom a Sóváradi Református Gyülekezet két világháború közötti időszakában megírt presbiteri jegyzőkönyveinek feltárását tartalmazza. Különös tekintettel követi végig ebben az időszakban a gyülekezet életét, gazdasági helyzetét, illetve a lelkipásztorok váltását.
A dolgozat fő célja Kováts Benedek életének kutatása, valamint a hozzá érkező levelek általi korkép megalkotása. Dolgozatomban a Kováts Benedeknek írt, egyházi témájú leveleket vizsgáltam. Kováts Benedek egy meghatározó egyénisége volt a két világháború közötti erdélyi, egyházi, oktatási életnek. Munkásságával hozzájárult a kor református oktatásának fellendítéséhez. A levelek segítségével betekintést nyerhetünk a kor egyházi kapcsolataiba, az oktatás körülményeibe, a kisebbségi lét kihívásaiba.
A dolgozatomban a Kolozsvári Református Egyházmegye Kolozsváron levő négy egyházközségének az 1915–1920 között felvett jegyzőkönyvi kivonatait vizsgáltam meg. Ebben az időszakban négy református egyházközséget tartott számon Kolozsvár. Dolgozatom célja az, hogy ismertessem az I. világháború idején ezeknek az egyházközségeknek a helyzetét.
A dolgozat befejeztével azt hiszem, jogosan mondhatom azt, hogy hosszú út áll mögöttem. Az elején azt gondoltam, hogy én majd könnyedén megbirkózom ezzel a témával, de bizony, ahogy elkezdtem komolyabban bele ásni magam a témába, csakhamar nehézségekbe is ütköztem. Az adott korszakról szóló irodalom ugyanis nagyon sokrétű, így sok könyvet, tanulmányt kellett elolvasnom, míg végül elkezdett összeállni a kép és kirajzolódni a dolgozatom kinézete.
Dolgozatom elkészítése számomra igazi élmény volt és amelynek során igyekeztem minél pontosabb képet nyújtani az olvasóknak az 1806-1807-es évek közötti egyházszervezetről és gyülekezeti életről. Láthatjuk, milyen nehézségekkel küszködtek a gyülekezetek és hogyan találtak megoldást azokra, és azt is láthatjuk milyen igényeik voltak az egyházi szolgákkal szemben. De a jegyzőkönyvek nemcsak a múltba engednek bepillantani, hanem fontos tanulságokat is tartalmaznak mind számunkra, mind a jövő nemzedékei számára.
A mesteri szakdolgozatom témájaként az 1798-1799. Enyedi Vizitációs jegyzőkönyvet dolgoztam fel, amely során megismerhettem az egyházmegye életét, mind erősségeit, mind gyengeségeit. Kutatásom során, olyan kérdésekre kerestem a választ, hogy milyen akadályokkal küzdöttek a többségében még most is élő és virágzó egyházközségek, több mint kétszáz évvel ezelőtt. A dolgozatom kivitelezése során miután elkészültem az eredeti vizitációs jegyzőkönyv átírásával, megkezdődhetett a feldolgozás menete.
Dolgozatom célja a XIX. századi, Marosi Református Egyházmegye vallási és világi életének megismerése és megismertetése. A kutatásom területe a fentebb említett egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei, ezen belül az 1812-es évi esperesi vizitációk. A vizitációs jegyzőkönyvek átírása, az egyházi javak felleltározása, az egyházi tisztségviselők nevének felsorolása, a különböző fegyelmi ügyek kategorizálásának módszerével végzett kutatás eredményeképpen elmondható, hogy az egyházfegyelem sokat enyhült, megváltozott az egyház iránti elkötelezettség, valamint a szolgái iránti tisztelet.
Pages
