Nüsszai Gergely a negyedik század egyik fontos gondolkodója volt. A kappadókiai atya társaival együtt (Nagy Baszileiosz és Nazianzoszi Gergely) fontos szerepet játszott a keresztyén dogmák alakulásában. Élete végére az ortodoxia védelmezőjének is nevezték. Jelen dolgozatban a halálhoz és a feltámadáshoz kapcsolódó tanítását vizsgáltuk, elsősorban antropológiai szempontból. Ehhez kapcsolódóan fontos volt a teremtés témakörének vizsgálata is, mert a kérdés mélyebb vizsgálata során kiderült, hogy Gergely teremtésről szóló tanítása szervesen összefügg a halál és feltámadás kérdéskörével.
Pásztori-Kupán István
Această pagină conține titlurile 1 - 10 din 60.
Márton István ∙
Teză MA ∙
2019 ∙
Pásztori-Kupán István
Teologie sistematică ∙
Erasmus, sákramentum, keresztség, úrvacsora
Kutatói munkánk során arra vagyunk kíváncsiak, hogyan tanít Erasmus a sákramentumokról. Nagyon érdekes és egyben furcsa módon feltűnő is az, hogy Erasmus, aki mindvégig tudatosan megmaradt a Római-Katolikus Egyház tagjává, műveiben a pápai tekintély alatt működő egyháztól sok mindent eltérően gondol és másképpen tanít. Ami a sákramentumokat illeti, valahányszor Erasmust olvastuk, mindig az tűnt fel, hogy a keresztség és az úrvacsora két szentsége a többihez képest mintha fontosabb szerepet kapna műveiben és levelezéseiben.
Okos Rebeka-Júlia ∙
Teză BA ∙
2019 ∙
Pásztori-Kupán István
Istoria bisericii, Teologie sistematică ∙
dogmatörténet, Arius, arianizmus, Nicea-Konstantinápolyi Zsinat
Bálint Szilárd ∙
Teză BA ∙
2019 ∙
Pásztori-Kupán István
Teologie sistematică ∙
Alexandriai Kelemen, kozmogónia
Erdei Árpád Előd ∙
Teză BA ∙
2018 ∙
Pásztori-Kupán István
Teologie sistematică ∙
dogmatörténet, Szűz Mária, XII. Pius pápa
A dolgozatom címe és egyben témája is Szűz Mária mennybevitelének dogmatörténeti elemzése. Ez a dogma, amelyet igen későn mondott ki a római katolikus egyház, kezdetben csak a nép körében élt, csodálatos legendák és mesék formájában. Később a negyedik század körül született meg a „Transitus Mariae” című apokrif irat Mária haláláról és testi-lelki mennybeviteléről. A legenda szerint ezt a művet Arimáthiai József írta.
Csalai Adorján ∙
Teză BA ∙
2018 ∙
Pásztori-Kupán István
Teologie sistematică ∙
dogmatörténet, óegyház, Irenaeus, Órigenész. Nüsszai Gergely, apokatasztászisz, helyreállítás, feltámadás
Ebben a dolgozatban a helyreállítás-tan (ἀποκατάστασις) terminológiájának kialakulását vizsgáljuk. Fontosnak tartjuk meghatározni a fogalom etimológiáját és annak használatát az ókori görög forrásokban (sztoicizmus, Arisztotelész), a judaizmusban (beleértve a Septuagintát) és az Újszövetségben. A dolgozat jelentős részét az óegyházi kontextus vizsgálata teszi ki. Irenaeus az ἀποκατάστασις-tan előfutára, aki az univerzális rekapituláció (ἀνακεφαλαίωσις), megbékélés fogalmával elővételezi az Órigenész által megfogalmazott helyreállítás-tant.
Kádár István ∙
Teză BA ∙
2017 ∙
Pásztori-Kupán István
Teologie sistematică ∙
Khrüszosztomosz (Aranyszájú Szent János)
Dolgozatom Aranyszájú János életéből indul ki, hiszen minden társadalmi vonatkozású igehirdetéséhez kötődik egy életesemény is, amely szemléltető eszköz lehet a kor társadalmi helyzetének bemutatására nézve. Példának okáért megemlíteném az Antiokhiában írt igehirdetések közül azokat, amelyek társadalmi vonatkozást tartalmaznak.
Márton István ∙
Teză BA ∙
2017 ∙
Pásztori-Kupán István
Teologie sistematică ∙
reformáció, Erasmus
A keresztyénség történetét lineáris időrendi sorrendben olvasva döbbenhetünk rá arra, hogy szinte minden korban voltak gondolkodók, akik sajátos módszerek által próbálták megújítani az egy igaz hithez vezető utat. A reformáció nem 1517 október 31.-én, Luther Márton 95 tételének közzétételével kezdődött. A reformációt számtalan gondolkodó előzte meg – csak a nagyobb előreformátorokat említve: Vald Péter, John Wycliff, Husz János, Girolamo Savonarola – mind hozzájárulva a reformátori hitvallások megfogalmazásának folyamatához.
Bacsó István ∙
Teză MA ∙
2016 ∙
Pásztori-Kupán István
Teologie sistematică ∙
dogmatörténet, Poitiers-i Hilarius, szentháromságtan, egyházatyák
Poitiers-i Hilarius Hyeronimus, Ambrosius és Augustinus mellett kétségtelenül a korai latin teológiai gondolkodás egyik kimagasló alakja. Dolgozatunkban Hilarius életét és teológiáját szeretnénk röviden bemutatni. Hilarius teológiai gondolkodása, apológiai munkássága, valamint hozzájárulása a nyugati szentháromságtan és krisztológia fejlődéséhez kulcsfontosságú. Hilarius életét és teológiájáta már ismert teológiai-és dogmatörténeti alapon közelítjük meg, majd rátérünk az egyházatya életének és teológiájának tárgyalására.
Szakács Zsolt ∙
Teză MA ∙
2016 ∙
Pásztori-Kupán István
Teologie sistematică ∙
szentháromságtan, Szentlélek, Caesareai Baszileiosz
A niceai Első Egyetemes zsinat után sokan reménykedtek abban, hogy Áriusz és az ő tanítása által okozott zűr elcsendesedik. A zsinat által megfogalmazott hitvallás viszont a Fiúra vonatkozó részekben nem volt eléggé következetes és határozott, a Szentháromságot pedig csak esetlegesen érintette. Így a teológiai viták heve nem csitult Nicea után sem: Egyrészt a Fiú istensége, és Jézus két természetének a kérdése került központba, másrészt pedig felmerült a Szent Lélek istenségének a témája is.
Pages
