Repository index

Grid view | Table view

Search for anything in the search bar above, including full content of all documents. Use " " for expressions and use the faceted search filters to narrow the search results. Private documents (like thesis files) will only display a snippet of the search results.

Displaying 1 - 5 of 5 results.
PublicationFischl Vilmos20191126Pages: 631--644

Az utóbbi 20 évben komoly változások történtek a biztonság- és védelempolitika tekintetében. Manapság egyre többet hallunk az iszlám és a Nyugat közötti problémákról. Ezért szeretnék átfogó jelleggel foglalkozni az iszlám és a Nyugat történelmi és jelenkori kapcsolatainak és konfliktusainak bemutatásával. Foglalkozom az iszlám fundamentalizmussal, amely napjaink egyik legjelentősebb kihívása. Arra próbálok feleletet adni, hogy miként és miért harapózhatott el a radikális iszlám világ Nyugat- és Amerika-gyűlölete, mennyiben ölt ez vallási köntöst, és mennyire vehető komolyan a missziói jellege, tehát mennyiben irracionális, következésképpen milyen esélye van megállításának nyugati módszerekkel. Az iszlám tényleg a béke vallása-e? Az muszlim hittudósok és tömegek nagy része valóban annak szeretné látni. Vajon hány Oszama bin Laden támad még, aki az általános szegénység és a többi társadalmi probléma orvoslását egyedül a Nyugat kíméletlen elpusztításában véli megtalálni?

PublicationSzalay Emőke20111041Pages: 100--107

A debreceni ötvösségcéh megalakulásának idejét pontosan nem ismerjük, az első adat Kecskeméten maradt fenn. 1551-ben a török ellen menekülő szegedi ötvösök elvesztették kiváltságlevelüket. Mivel a kecskemétieknek ekkor még nem volt céhük, ezért 1557-ben a debreceni ötvösökhöz fordultak, hogy küldjék el nekik a privilégiumukat, amelyet „hallván és megértvén azt magyarázatok által, igen helyesen tetszék mi nékünk.”1 Ez az adat annak bizonyítéka, hogy a 16. század közepén már a debreceni ötvösök céhet alkottak, ugyanis az első ismert kiváltságlevelük jóval későbbi, 1599-ből ismert. Sajnos az ötvöscéh írásos anyaga nem maradt fenn, így csupán más forrásokban bukkanhat a kutató rájuk vonatkozó adatokra.

PublicationSzalay Emőke20101036Pages: 649--655

A magyarországi egyházak mindegyikének megvannak a jellegzetes tárgyai, amelyek egyházművészet címszó alatt váltak ismertté. Az egyházművészetben különleges helyet foglal el a református egyház. A református templomokban őrzött iparművészeti tárgyakra az 1934-ben rendezett országos református kiállítás hívta fel a figyelmet, ettől kezdve jelent meg a köztudatban a református egyházművészet fogalom.

PublicationSoós Amália20071003Pages: 657--667

On Sámuel Köteles’ Ethical Conception and the Criticism of Kantian Ethics. The present study is a short presentation of Sámuel Köteles’ ethics, in the mirror of Transylvanian and German Enlightenment. The study proves the existence of some basic similarities between the philosophical-ethical conceptions of Kant and Fichte and on the other hand the works of the above mentioned leader of 19.th century Transylvanian culture. I considered also important to achieve a critical overview of the entire kantian ethical construction using among others Max Scheler’s points of view, the one that proves some deficient theses of Kant’s transcendental conception. Finally my presentation focuses on the great importance of Köteles’ works and the conjunction of events that made him the most excellent propagator of the kantian philosophy in Hungarian.

PublicationGuttman Mihály2005314Pages: 209--210