Repository index
Search for anything in the search bar above, including full content of all documents. Use " " for expressions and use the faceted search filters to narrow the search results. Private documents (like thesis files) will only display a snippet of the search results.
Displaying 1 - 7 of 7 results.Publication
› Molnár János
› 2021
› Pages: 526--540
A Zsoltárok könyve irodalmi alkotás, amelyben az irodalom a maga módszereit, metodikáját, formáját és stiláris jellegzetességeit kínálja fel a formán és sablonon túlmutató lényeg, a hit kifejezésére és annak esztétikai megfogalmazására. Jelen tanulmány ezzel a felkínált irodalmi jellegzetességgel és sajáttal akar foglalkozni, tehát a zsoltárok irodalomtörténetével, azokkal a kérdésekkel, amelyek felvetődnek valamely irodalmi alkotás műelemzése során, de főleg a prédikációra néző exegézis keretében.
Publication
› Győri L. János
› 2016
› 109
› 3
› Pages: 332--340
Heinz Schlaffer (Elhotten, 1939) stuttgarti emeritus professzor Die kurze Geschichte der deutschen Literatur című másfél száz oldalas irodalomtörténeti esszéje még a kiadás évében, 2002-ben került a kezembe egy németországi konferencia alkalmával, s útban hazafelé a vonaton egy lélegzetre el is ol vastam. A kissé provokatív tartalmú, briliáns stílusú írás akkor annyira lenyűgözött, hogy elhatároztam, a kis kötetet itthon ismertetem.
Thesis
› Molnár Imola
› 2013
› Pages: 71
› Supervisor: Czire Szabolcs
Minden gyülekezetet meghatároz az, hogy milyen lelkészi vezetésben részesül. A lelkész „tükröződik” egyházában, amit tesz annak súlya és nyoma van, amit nem annak pedig hiánya. Mégsem mondható az, hogy a gyülekezeti élet teljes mértékben a lelkésztől függ, mert vannak kiváló képességű lelkészek, akiknek gyülekezete nem prosperál és vannak akiknek igen. Mi a siker titka? Mit tudnak egyesek, amit mások nem? Nincs titok, legalábbis nem olyan, ami „varázslatos” lenne. A kulcs az, ami mindenkiben potenciálisan benne van: személyiségjegyekkel fuzionált tudatosságból fakadó, szervezett alapokon álló kemény munka.
Thesis
› Madaras Mihály Attila
› 2016
› Pages: 78
› Supervisor: Kolumbán Vilmos József
Az iskola történetének rekonstruálásában a kollégiumi értesítőket hívom segítségül. Emellett használható adatokkal szolgáltak a tárgyalt időszakban megjelent történeti munkák, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület különböző testületeinek gyűléseiről született jegyzőkönyvek. A munkában hangsúlyt fektettem a fontos események feltárása mellett arra is, hogy az olvasó képet kapjon a kollégium mindennapjairól, illetve azokról a tényezőkről, amelyek gyakran ellehetetlenítették az iskolában folyó munkát. Ezen dolgozatot áttekintve ráeszmélhetünk arra, hogy mennyire ki volt szolgáltatva egy ilyen tanintézmény az aktuális állami vezetés akaratának, és hogy az egyházi vezetőség, és a világi patrónusok és gondnokok közbenjárása nélkül lehetetlen lett volna a fennmaradása.
Thesis
› Zsizsmann Endre
› 2012
› Pages: 43
› Supervisor: Pásztori-Kupán István
A Tomus ad Antiochenos a 362-es alexandriai zsinat levele. E szinódusi levél tanulmányozására az indított, hogy eddig nem jelent meg magyar nyelvű fordításban. Ezért most megszólaltatjuk anyanyelvünkön. Célunk: rámutatni Athanasziosz levelének a niceai anatéma és a szárdikai (egyetemes) zsinat hitvallása okozta terminológiai bonyodalmak feloldási kísérletében betöltött szerepére. Ebben a dolgozatban elsőként Athanasziosz élettörténetét, műveit mutatjuk be. Másodsorban ismertetjük azokat a teológiai irányzatok képviselőit és tanítását, melyekre utalást történik a Tomus ad Antiochenosban. Harmadszor vázoljuk e szinódusi levél kapcsán a kulcsfontosságú Szentháromságtani kifejezések szemantikáját, történetét, ill. alkalmazását. A levélnek krisztológiai aspektusa is igencsak fontos kérdés, de ezúttal a levél Szentháromságtani kérdéseivel foglalkozunk.
Thesis
› Dániel Tamás
› 2015
› Pages: 58
› Supervisor: Kolumbán Vilmos József
Gönczi Lajosnak, a székelyudvarhelyi Református Kollégium igazgatójának képét megrajzolni nem könnyű feladat, hiszen ahogy Ravasz László fogalmaz: „egyéniségét valami különös szerénység jellemezte”. Mivel egy olyan emberről van szó, aki egyéniségét sohasem állította előtérbe, ezért a róla kialakítandó képünkhöz Gönczi Lajos beszédei, fia ifj.Gönczi Lajos életrajza, a kollégiumi értesítők, Ravasz László Gönczi unokaöccsének emlékezései és mások jellemrajzai lesznek a segítségünkre. Gönczi Lajost, Bethlen János Erdély kancellárja és Backamadarasi Kiss Gergely mellett az iskola harmadik alapítójaként tartják számon. Az ő igazgatósága alatt épült fel a kollégium új épülete.