Repository index

Dr. Dr. hc. Fazakas Sándor 1965-ben született Marosvásárhelyen. Teológiai tanulmányait Kolozsváron, Nagyszebenben, Debrecenben és Münsterben végezte. 1991-ben szerzett református lelkészi oklevelet. 1992-től folyamatosan lelkész Milota, majd Hosszúpályi egyházközségekben. 1997-től Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) szociáletikai és egyházszociológiai tanszékének tanára. Doktori fokozatot 1999-ben, habilitációs oklevelet 2003- ban szerzett a hittudományok területén. 2004. szept. 1-jétől kinevezett egyetemi tanár. 2005– 2011 között a DRHE rektora, 2015-től a doktori iskola vezetője, a doktori és habilitációs tanács elnöke. Az Alexander von Humboldt Alapítvány, valamint a DAAD kutatói ösztöndíjtámogatásával több alkalommal végezett kutatást a Münsteri és a Heidelbergi Egyetem teológiai fakultásán. Több nemzetközi szakmai egyesület, tudományos bírálóbizottság, valamint szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Fekete Csaba (Gacsály, 1940) a Debreceni Református Gimnáziumban (1954–1958;az érettségivel együtt kántori oklevelet is szerzett), a De breceni Theológiai Akadémián (1959–1964) és Skóciában (Trinity College, Glasgow, 1969) végezte tanulmányait. Könyvtárosi dip-lomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett (1979). Kápláni vizsgája után a Tiszán-túli Református Egyházkerületi és KollégiumiNagykönyvtármunkatársa volt. PhD-fokoza tá t a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte (2003). Tagja a Magyar Egyházze-nei Társaságnak, az Egyetemes Konvent Liturgiai és Énekeskönyvi Bizottságának. Kutatási te-rülete református könyvtártörténet, kegyességtörténet, liturgia, himnológia.

Gaal György (Kolozsvár, 1948) irodalom- és művelődéstörténész a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett angol–magyar szakos diplomát (1971) és irodalomtudományi doktorátust (1981). Nyugdíjazásáig kolozsvári líceumok tanára és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet óraadó tanára volt, s ez utóbbi intézet tiszteletbeli professzori címmel tüntette ki. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, a Romániai Írószövetség rendes tagja és díjazottja, az EMKE tiszteletbeli, az MTA köztestületi tagja. Apáczai-díjas, a magyar kultúra lovagja. Kutatási területei: angol és magyar irodalomtörténet, oktatás- és iskolatörténet, sajtótörténet, orvostörténet és helytörténet. Több mint 30 könyve és számtalan tanulmánya elsősorban Kolozsvár múltjával és jelenével foglalkozik.

Győri L. János (Sajószentpéter, 1958) magyar–német szakos gimnáziumi tanár, irodalom- történész, 2005 óta a Tiszántúli Református Egyházkerület által működtetett Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója. Kutatási területei a kora újkor magyar művelődés- és irodalomtörténete, különös tekintettel a reformáció kultúrtörténeti hatásaira, illetve a hazai református nevelés- és iskolatörténet. Ezekben a tárgykörökben magyar és német nyelven publikál, szerkesztője a Református Művelődéstörténeti Füzetek című kiadványsorozatnak és a Kiadványok a Debreceni Református Kollégium fennállásának 475. évfordulójára tiszteletére című könyvsorozatnak.

Dr. Herczeg Pál (1939. jún. 26.–2017. ápr. 24.) 1964 és 1988 között a Lábatlani Református Egyházközség lelkipásztoraként szolgált, 1985-től dr. Pákozdy László Márton professzor utódjaként előbb óraadói minőségben, 1988-tól pedig tanszékvezetőként, majd 1999-től 2009-ig tanszékvezető egyetemi tanárként oktatott a Budapesti Református Teológiai Akadémia bibliai teológiai és vallástörténeti tanszékén. 2009-től professor emeritusként tartott órákat az akadémián. 1997–2004 között a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémián, majd a Selye János Egyetem református teológiai karán is tanított óraadóként. Tudományos munkássága főként a krisztológia területére összpontosított (Krisztusról és az egyházról szólok. Kálvin Kiadó, Budapest 2006). 1988-ban munkássága elismeréséül Lábatlan település Pro Urbe díjjal tüntette ki. 2007- ben megkapta a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának elismerő oklevelét.

Hermán M. János egyháztörténész (Kolozsvár 1948). Elemi iskoláit Nagysármáson, a gimnáziumi tanulmányait Besztercén fejezte be. A teológiát és a doktorjelölti tanfolyamot Kolozsváron, Nagyszebenben és Bukarestben végezte 1966 és 1973 között. Külföldi tanulmányútra ment Amszterdamba, és az ottani Vrije Universiteit keretében három szemeszternyi időt töltött 1980–1981 folyamán. Dr. Ladányi Sándor vezetése alatt 1992 júniusában promovált a budapesti Károli Gáspár egyetemen, doktorátusvezetője volt dr. Kozma Zsolt professzor, a disszertáció témája: Johannes a Lasco (1499–1560) élete és munkássága. Lelkipásztori szolgálatot végzett 1973 szeptemberétől Mezőkeszüben és Magyarlégenben, 1976 és 1978 között Somkerék lelkésze, 1978–1983 között Újős és Fűzkút lelkipásztora. Családjával 1983 szeptemberében Hollandiába menekül, ahol Ouwsterhaule és Scharsterbrug lelkésze 1983–1988 között.