Repository index

A dolgozat célja, hogy Jézus személyét ismerve megértsük a tanítványok életútját és sorsát. Az első fejezetben a bevezetéstani kérdéseket elemezzük. A második résztől kezdődően Jézus személyével és a tanítványokkal foglalkozunk. Jézust a méltóságjelzők által mutatjuk be, hogy megérthessük őt és személyének titkát, hogy ez alapján tiszta képet kapjunk a tanítványokról és a tanítványi küldetésről. A harmadik fejezetben elemezzük a három szenvedésjövendölést, amely nemcsak az Emberfia szenvedését és annak szükséges voltát hangsúlyozza, hanem a tanítványok sorsát is megpecsételi, amelyet a negyedik fejezetben összegzünk.

Dolgozatom első részében az egyházmegye történetét mutatom be, annak kezdetét, létrejöttét és espereseit. Továbbá röviden a kormányzási szervekről beszélek és azoknak az egyházban való rendeltetéseiről. Egy újabb fejezetben a 18. és a 21. századi vizitációt helyezem egymás mellé egy táblázatban és úgy hasonlítom össze a kettőt. A bemutatás rendjén fontosnak láttam azt is, hogy pár szót írjak az általam vizsgált jegyzőkönyvekről is, az 1776–1778-as években történő vizitációkról. Ebben a részben az átírt jegyzőkönyvekben történő eseteket és ügyeket szemléltetem. Első sorban a vizitáció, mint adminisztratív hatóságot ismertetem. Továbbá a vizitáció, mint fegyelmi hatóságot, amelyről a lehető legtöbb eset van. Utolsóként a vizitáció, mint gazdasági hatóságot részletezem. Dolgozatom második felében az átírt jegyzőkönyv található.

A dolgozatírás során a Heidelbergi Káténak azon kérdés-feleleteivel foglalkoztam, melyeknek tanításai/üzenetei a mindennapi élet vonatkozásában bizonyságul szolgálnak az Istenbe vetett hitünkről. Ehhez igazodva, a Káté következő kérdésköreit magyarázzuk a II. éves konfirmandusoknak: a Tízparancsolat magyarázatáról, az Isten iránti hálából származó jócselekedetekről, valamint a sákramentumokról, mint Krisztus által szerzett látható jegyekről és pecsétekről. A konfirmációs felkészítő alkalmakon szembesülni fogunk azzal, hogy a fentnevezett kérdéskörök nem csupán jól hangzó „elméleteket” rejtenek magukban, hanem egészen konkrét, gyakorlati módon kapcsolódnak élethelyzeteinkhez: pl. az Istennel való közösségünk meghatározza az embertársainkkal való kapcsolatainkat; amennyire számolunk az Isten irántunk tanúsított áldozatos szeretetével, bűnbocsátó kegyelmével, megváltó örömhírével – annyiban fogunk tudni mi is szeretettel, türelemmel, megbocsátással viszonyulni felebarátaink iránt.