Repozitórium index

On Sámuel Köteles’ Ethical Conception and the Criticism of Kantian Ethics. The present study is a short presentation of Sámuel Köteles’ ethics, in the mirror of Transylvanian and German Enlightenment. The study proves the existence of some basic similarities between the philosophical-ethical conceptions of Kant and Fichte and on the other hand the works of the above mentioned leader of 19.th century Transylvanian culture. I considered also important to achieve a critical overview of the entire kantian ethical construction using among others Max Scheler’s points of view, the one that proves some deficient theses of Kant’s transcendental conception. Finally my presentation focuses on the great importance of Köteles’ works and the conjunction of events that made him the most excellent propagator of the kantian philosophy in Hungarian.

Legelőször azt kell ennél a kérdésnél megállapítani, hogy az Ige és az igehirdetés nem változhat gyülekezetek, érdekek és viszonyok szerint. Az Ige egy, akárhol és akármilyen helyen prédikálják, mindig ugyanazt mondja s nincs alávetve annak, hogy milyen ismeretkörű, érdeklődésű vagy gondolkozású emberek hallgatják. Az igehirdetés is egy, vagyis nem alkalmazhatja a maga mondanivalóját az emberekhez, azok külső körülményeihez. A kérdés most az: vajjon a gyülekezet milyensége, meghatározottságai, nem határozzák-e meg mégis az igehirdetést? Erre a felelet az, hogy igenis meghatározzák, de nem annak tartalmában, hanem abban a módban, ahogyan az igehirdetés folyik.

Mit mond a Szentírás egy magánosságban élő, nagyobb közösségből kiszakított, rendes gyülekezeti életet nélkülöző, másoktól körülvett vallási közösségről és közösséghez? Mutassuk be először egy történeti képben az ó- és újszövetség szórványait, azután tárjuk fel Isten parancsát azok sorsában, azaz, hogy mit mond Isten a szétszórtságban levőkről és a szétszórtságban levőkhöz; végül pedig foglaljuk össze ezeket a tanításokat rendszeres képben.