Publikációk

Adorjáni Zoltán2022Oldal: 220--222

KöszöntésEgyéb, Egyébköszöntés

Balogh Csaba2022Oldal: 216--220

EsszéÓszövetség, Újszövetség, Egyéb, Teológia (általános)köszöntés

Kolumbán Vilmos József2022Oldal: 213--216

KöszöntésEgyéb, Teológia (általános)köszöntés

Fekete Károly2022Oldal: 204--206

BírálatEgyháztörténetdoktori védés

Lucski Márta2022Oldal: 201--203

Recenzió, kritikaEgyháztörténet, Egyéb, Teológia (általános)ébredési mozgalom

Bíró Beatrix2022Oldal: 186--200

Recenzió, kritikaÓszövetségszövegtörténet, szövegkritika

Visky Sándor Béla2022Oldal: 183--186

EsszéEgyéb, Egyébmeditáció, világosság

Buzogány Dezső2022Oldal: 173--182

A helyi gyülekezetek vizitációja során a bizottság egy sor kérdést intézett a helyi lelkipásztorhoz és a gyülekezethez. Az erdélyi református egyházban csak a 17. század végéről maradtak fenn az egyházmegyei vizitáció során rendszeresített kérdőpontok. Bár korábbi adataink nincsenek a vizitáció e részleteiről, mégsem lehet kizárni a kérdések korábbi megjelenését, mivel őseink európai mintára szervezték meg az egyházat, és európai gyakorlatot követtek sok más tekintetben is. Tehát amikor elérkezett a vizitáció napja – írja Wilhelm Zepper – az egész gyülekezetnek össze kellett gyűlnie az…

SzaktanulmányEgyháztörténet intézménytörténet, közigazgatás, egyházszervezet, egyházmegyei vizitáció

Lőrinczy Petra2022Oldal: 136--172

Ez a dolgozat a nem-nyugati keresztyénség jellegzetességeinek leírása során felmerülő fogalmakat tisztázza. A koreai protestáns keresztyénség sikerességének vizsgálatához – a történeti, társadalmi és politikai kontextus figyelembevétele mellett – mindenképpen szükséges a vallási-kulturális dimenzió vizsgálata is. A dolgozat arra az általános jelenségre igyekezik felhívni a figyelmet, hogy a koreai protestáns keresztyénség, közelebbről a Yoidói Teljes Evangélium Gyülekezet és a korábbi, őshonos koreai vallások kapcsolatának kutatását a tudományos nézőpont (vallástudomány-teológia), az adott…

SzaktanulmányRendszeres teológia, Teológia (általános), Vallásszociológiaantropológia, szinkretizmus, koreai keresztyénség, Koreai Református Egyház

Balogh Péter2022Oldal: 119--135

A tanulmány Pál apostol emberi oldalát vizsgálja: lelki alkatát, társas interakciókban megmutatkozó személyiségjegyeit. Elemezve a megtérésével végbement változásokat arra juthatunk, hogy valójában nem más emberré vált, hanem igazi teremtett egyénisége bontakozott ki Isten szolgálatában. Pál apostol életmódjára egyfajta gyakorlati tanításként tekinthetünk, amely által követendő mintát ad elénk. Missziós útjainak kronológiáját követve röviden áttekintjük az apostol kapcsolati hálójának dinamikáját: megemlítve be- és kilépő társakat, nagy intenzitású és mérsékelt kötődéseket. A…

SzaktanulmányÚjszövetségPál apostol, Pál apostol missziós útjai, csoportmunka

Mezey Mónika2022Oldal: 109--118

A rabbinikus és a korai keresztény iratok párhuzamosságait többnyire megmagyarázhatjuk a közös gyökereikkel és a közös ellenséggel. Van azonban egy olyan terület, amellyel kapcsolatban a Szentírás semmiféle iránymutatással nem szolgál, ez pedig a látványosságok kérdése, ennek ellenére ugyanazt a bibliai helyet (Zsolt 1,1) használják, amikor a pogány látványosságok ellen érvelnek. Ez lehet egy intenzív eszmecsere eredménye, de visszavezethető egy közös, szóban hagyományozott forrásra is.

SzaktanulmányEgyéb, Ókortudomány, JudaicaAvoda Zara, rabbinikus irodalom, zsidóság, pogány kultusz, Tertullianus, keresztyén-zsidó polémiaPsalm 1.1

Ősz Sándor Előd2022Oldal: 99--102

KöszöntésEgyébköszöntés

Bodnár Lajos2022Oldal: 93--98

Kutatási összefoglalóEgyháztörténetteológiatörténet, doktori védés, liberális teológia

Kovács Ábrahám2022Oldal: 89--92

BeszámolóEgyébdoktori védés

Balogh Béla2022Oldal: 83--88

Recenzió, kritikaEgyéb, Teológia (általános)Ökumenische Rundschau

Buzogány Dezső2022Oldal: 62--68

Wilhelm Zepper szerint az egyházkormányzásnak két része van: a gyűlés (synodus) és az ellenőrzés (visitatio), és mindkettőnek megvannak a fokozatai. A családlátogatás (visitatio domestica) hasznát és szükségét illetően a látogatások közül ez a legfontosabb, mert a lelkész szolgálata ezzel lesz teljes. Feladata ugyanis nem merül ki csupáncsak a heti egy vagy két igehirdetésben, a lelkésznek is feladata, hogy az összes hallgatóját, akiket gondviselésére és hűségére bíztak egyen-egyenként pontosan megismerje, és ne csak az arcukat, hanem a lelküket is, vagyis…

SzaktanulmányEgyháztörténetintézménytörténet, egyházmegye, erdélyi református egyház, egyházkormányzás

Bálint Péter2022Oldal: 37--61

A Kárpát-medencei etnikumok mesenarratívájában a mostohaság fenoménje (árvaságra jutás, elválás, otthonról való eltávolítás, másvalakinek való átadás vagy újraházasodás miatt) igencsak gyakran fordul elő különböző típusok variánsaiban. A mítoszkutatók és folkloristák, az exegéták és a középkori, illetve az újkori történelem jeles tudósai számos diszciplína szemszögéből alaposan feltérképezték e fenomént. Ám az egyes mesenarratívák irodalmi hermeneutikai elemzése révén feltárul az a történelmi és szociokulturális háttér, egyéni és lokális közösségi tapasztalat, amelyből a társadalmi lét…

Szaktanulmánymostohaság, árvaság, népmese, sors, Kárpát-medence

Marjovszky Tibor, Márton János2022Oldal: 25--36

Az ókori Izráelben a téli esők hiányát nemcsak gazdasági válságként élték meg, hanem Isten figyelmeztetését is látták benne. Ezért minden esetben, amikor az esős évszak csapadék nélkül telt el, a bölcsek nyilvános böjtöt hirdettek. A Misna Ta'anit traktátusának 2. része részletesen foglalkozik azokkal a szertartásokkal, amelyeket a pátriárkának, a törvényszék elnökének, a papság és a gyülekezet tagjainak kellett bemutatniuk. A külső szertartáshoz, mint például a láda meghintése hamuval, hozzátartoztak a különböző áldásmondások, amelyek rámutattak a böjt tulajdonképpeni céljára, hogy…

SzaktanulmányEgyéb, JudaicaMisna, böjt, megtérés, szertartás