Publikációk

Traditionally, Christian theology interprets biblical righteousness and suffering as mirroring Christ’s righteous suffering. Yet how does this theological reading relate to scholarly exegesis and biblical theology? The question, for instance, is what role the Old Testament, with its emphasis on human righteousness and suffering, plays in this context. This volume—the unique result of a fruitful cooperation of Evangelical and Reformed biblical scholars and theologians from the Netherlands and France—explores this issue. Drawing on Gert Kwakkel’s exegetical and hermeneutical…

This chapter studies the piety and suffering of King Hezekiah of Judah in the context of the textual history of Isaiah 36 and its parallel text in 2 Kings 18. King Hezekiah is generally presented as a positive protagonist, and in Isaiah his personality is paradigmatic. Hezekiah’s faith in Yhwh’s deliverance from Assyria, or indeed from any life-threatening circumstances, points beyond his personal character on the stage of Judah’s history. On the other hand, the eighth-century prophecies, including those traditionally dated to Hezekiah’s era, are often critical of anti-Assyrian activities.…

A református gyülekezetek területén élő magyar ajkú cigányság helyzetének, egyházhoz való, illetve az egyház hozzájuk való viszonyának felmérése alapján készült kutatási jelentés és stratégiai elemzés. A kutatásban 274 református lelkipásztor vett részt, akik 378 gyülekezetre vonatkozóan töltötték ki a kérdőívet. A kutatási jelentés alapján azt vizsgáltam, hogy a roma közösségekhez való egyházi viszony mennyiben értelmezhető attitűdbeli, illetve strukturális kérdésként. Az empirikus eredmények azt mutatták, hogy nem elsősorban az aktív elutasítás, hanem inkább az alacsony intenzitású…

Jelen tanulmány a 20. századi erdélyi római katolikus egyháztörténet és pedagógia egyik méltatlanul feledésbe merült alakja, Veress Ernő (1892–1973) nevelésközpontú munkásságát tárja fel a korabeli sajtóorgánumokban (Erdélyi Iskola, Erdélyi Tudósító, Hírnök) 1933 és 1942 között megjelent írásainak elemzésén keresztül. Veress Ernő római katolikus papként, hitoktatóként, teológiai tanárként, íróként és szerkesztőként nem elszigetelt szakmódszertani kérdésként tekintett a nevelésre, hanem a Trianon utáni kisebbségi megmaradás, a társadalmi integráció és a népnevelés kulcsfontosságú zálogaként…

A huszadik század közepének történelmi és román belpolitikai változásai jelentős kihívások elé állították az erdélyi római katolikus egyházat. A kommunista államhatalom kiépülése a klérus tagjait is olyan döntési helyzetek elé kényszerítette, amelyekben az egyházhoz és a hithez való hűség gyakran megfigyeléssel, zaklatással, letartóztatással és büntetőeljárással járt együtt. A Gyulafehérvári Egyházmegye papságának egyik ilyen alakja Ambrus György plébános volt, aki Márton Áron püspök egyházi irányvonalához kapcsolódott, és az 1950-es években részt vállalt a titkos egyházi…

Ez a tanulmány a szerkesztésdinamikai jelentésanalízis módszertanát alkalmazza Máté evangéliumának két kompozíciós léptékére, és amellett érvel, hogy ezek egyazon szerkesztési logikára épülnek. Makroszinten a tanítványságról szóló tíz szövegegység (T1–T10) két, csaknem tökéletes kvantitatív szimmetriát mutató öttagú egységre (pentádra) oszlik (T1–T5: 475 szó; T6–T10: 470 szó; a különbség mindössze öt szó). A második pentád szigorúan monoton csökkenő szerkezetet mutat (117→101→89→82→81), továbbá két olyan visszhang-párt tartalmaz, amelyek azonos szószámot, valamint kimutatható lexikai vagy…

A tanulmány a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 1944 és 2003 közötti beiratkozású 1763 hallgatójának teljes körű adatbázisára támaszkodva vizsgálja az erdélyi református lelkészi rekrutáció társadalmi és földrajzi hátterét. A kutatás négy történeti korszakot (1944–1963, 1964–1979, 1980–1989, 1990–2003) hasonlít össze leíró statisztikai módszerekkel, feltárva a hallgatók nem, életkor, települési és regionális származás, valamint családi háttér szerinti jellemzőit. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a református lelkészképzés társadalmi bázisa egyszerre mutatott…

Amikor ebben a tanulmányban az önsértésről beszélek, a Non-Suicidal Self-Injury Disorder (NSSID), vagyis öngyilkossági szándék nélküli önsértés zavarára utalok. Az emberiség történelme során számos olyan vallás és kultusz létezett, amelyben a kultikus önsértés a vallásgyakorlat részét képezte. Az Ószövetség egyik ismert példája az 1Kir 18,28–29, ahol Baal papjai megsebezték magukat, hogy istenüket meghallgatásra bírják. Jonathan Cahn szerint az ősi istenek – ha egyáltalán valaha eltűntek – új nevekkel tértek vissza napjainkban. A szenvedélybetegek gyakran különféle mentális zavarokkal is…

A 21. századi keresztyén misszió hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy meg tudja-e szólítani kora emberét. Ehhez elkerülhetetlen új, alternatív utakat keresnie a digitális kor technikai vívmányainak és módszertani lehetőségeinek bevetésével. Erre a sürgető kihívásra reflektál jelen kutatásunk, akárcsak az Erdélyi Református Egyházkerület missziói stratégiája is, ugyanis a vonatkozó felmérések világszerte a templomlátogatási arány csökkenését mutatják. A hatékony misszió érdekében a keresztyén egyházaknak elengedhetetlenül fontos elsajátítaniuk a digitális generációk vizuális és…

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a szenvedélybetegségből való felépülés milyen teológiai és lelkigondozói jelentésszerkezetek mentén írható le református kontextusban. A kutatás négy olyan életútinterjú kvalitatív elemzésére épül, amelyek a Magyarózdi Drogterápiás Otthonban készültek. Az elemzés rámutat arra, hogy a felépülés nem pusztán az absztinencia elérését jelenti, hanem olyan identitásrekonstrukciós folyamat, amelyben a közösség és a kegyelem tapasztalata kulcsszerepet játszik. A tanulmány hozzájárul a református pasztorálpszichológia szenvedélybetegséggel kapcsolatos reflexiójához.…

A tanulmány a művészet közvetítő szerepét vizsgálja a valláspedagógia és a pasztorálpszichológia metszéspontjában. Kiindulópontja annak felismerése, hogy a fiatalok vizuális, testi és szimbolikus önkifejezése gyakran olyan egzisztenciális és hitbeli kérdéseket hordoz, amelyek nehezen közelíthetők meg a pusztán fogalmi jellegű oktatással. A tanulmány számba veszi az egyház és a neveléstudomány posztmodern művészethez fűződő ambivalens viszonyát is, és a művészetelmélet, a vallásfilozófia, valamint a pasztorálpszichológia kutatási eredményeire támaszkodva árnyaltabban értelmezi a kortárs…

Tanulmányomban Farkas Jenőné Ravasz Piroska (1889–1976) erdélyi esperesfeleség kiadatlan, a marosvásárhelyi református egyházmegyei levéltárban őrzött naplóját vizsgálom egodokumentumként és pasztorálpszichológiai forrásként egyaránt. Az 1944 decemberében kezdett, ám visszaemlékezésekben az 1907-es házasságkötésig visszanyúló kézirat a 20. század egyik legmozgalmasabb fél évszázadát öleli fel: a trianoni sorsfordulót, a két világháború közötti gyülekezeti és nőszövetségi szolgálatot, a háborús menekülést, a vagyonelkobzást és a kommunista hatalomátvétel egyházüldöző éveit. A dolgozat…

A tanulmány a láncpéldázatok retorikai és kognitív nyelvészeti szerkezetét vizsgálja a szinoptikus evangéliumokban, különös tekintettel Máté 13.; 21–22.; 24–25., Márk 4. fejezeteire és Lukács 13,1–16,31 szövegrészére. Amellett érvel, hogy a láncpéldázatok nem önálló mondások lazán egymás mellé rendezett gyűjteményei, hanem gondosan felépített, szervesen összekapcsolt kompozíciós egységek. Máténál és Márknál e szerkezeti egységet az anaforikus és epiforikus formulák, valamint a tematikus fokozás biztosítják. Lukácsnál viszont a koherencia inkább a fogalmi ív sajátos összekapcsolódására épül…

A társfüggőség vagy kodependencia nehezen megragadható fogalom. Bár nagyon sokan érintettek, akik a társfüggőség „mókuskerekében” ugyanazokat a véget nem érő köröket futják évek óta, mégis ismeretlen sokak számára ez a jelenség, pszichológiai konstruktum, beleértve a segítő szakmabelieket is, nem csak a hétköznapi embert. A felkapottá vált kifejezés mögött, tulajdonképpen nem új, hanem korábban is ismert jelenség húzódik meg, amelyre azonban a régi generációk képviselői máshogy tekintettek, mint ahogy ezt ma napjainkban tesszük. Ebben a tanulmányban a társfüggőség jelenségét próbálom…

A tanulmány emlődaganatból felépülő nők alkotói és vizuális önkifejezési tapasztalatait vizsgálja interjúk és művészetterápiás szemléletben facilitált önismereti csoportfolyamatok alapján. Rámutat, hogy a művészeti tevékenységek a betegséget követő megküzdés, belső újrarendeződés és jelentésképzés fontos közegeivé válhatnak. Az alkotói folyamatok során a testi változások, a hiány tapasztalata, az emberi törékenység és az önazonosság átalakulása vizuális, anyagi és szimbolikus szinten is megjelenhet. A kutatás eredményei szerint az önismereti csoportokban alkalmazott vizuális önkifejezés és…

A posztmodern és metamodern kor kulturális, illetve digitális kihívásai új megközelítéseket követelnek meg a keresztyén missziótól. A tanulmány kiindulópontja, hogy az evangélium kétezer éves üzenetét a ma emberének nyelvén és értelmi szintjén kell megszólaltatni, hűen a krisztusi és páli kontextualizációs mintákhoz. A szerző a Magyar Református Egyház gyakorlati kezdeményezéseiből (pl. az Ifjúság éve programjaiból), valamint az üzleti és marketingszféra hatékonyságnövelő módszertanából merítve mutatja be a megújulás lehetséges irányait. A tanulmány fókuszában a MissioDome nevű saját…