Publikációk
Balogh Csaba › 2026 › Oldal: 106--108Beszámoló › Egyéb, Egyéb › Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, egyházi intézmények
Kacsó Emőke Ibolya › 2026 › Oldal: 103--106Beszámoló › Egyéb, Egyéb › tehetséggondozás, interdiszciplinaritás
Kovács Sándor › 2026 › Oldal: 102--103Közlemény › Egyéb, Egyéb › díjátadás, kitüntetés, tehetséggondozás, mestertanár aranyérem
Imreh Jenő László › 2026 › Oldal: 91--100Kutatási összefoglaló › Egyháztörténet › doktori értekezés, 19. századi egyháztörténet, 1848-as forradalom
Kiss Jenő › 2026 › Oldal: 69--74Recenzió, kritika › Gyakorlati teológia › missziológia, erdélyi református egyház
Bálint Péter › 2026 › Oldal: 41--68Ez a próza a work in progress állapotban lévő regényem első fejezete. Ebből a nyitányból bontakozik ki J. további élete: az egyetem elvégzésétől, a külföldi ösztöndíjakon, a könyvtárosi álláson, a levéltári kutatásokon át a professzorságig. Ezzel párhuzamosan olyan bibliai történetek elevenednek meg párhuzamos fejezetekben, melyek Mária és Nikodémus szemszögéből mutatják meg Jézus emberi voltát.
Esszé › Egyéb, Egyéb › szépirodalom
Balogh Béla › 2026 › Oldal: 22--40Dolgozatom az egyház- és népszolgálat összefüggésében vázolja fel Vásárhelyi János életét és munkásságát. Célom, hogy életútját példaként idézzem fel egyházunkban. A mában is szükségét látom ennek, mivel még e század elején is találkoztam olyan vélekedéssel, amely szerint Vásárhelyi János megkérdőjelezett püspök. Másik értékelés Erdély református egyházának egykori vezetőjét a kolozsvári teológia második tanárnemzedéke virtuális tagjának tekintette. Hogy kinek van igaza, kutassa ki és döntse el a tisztelt olvasó. Ha megtekintjük Vásárhelyi püspök származását, neveltetését, érdeklődését és…
Szaktanulmány › Gyakorlati teológia, Egyháztörténet › polgári felelősség, lelkészi szolgálat
Dávid István › 2026 › Oldal: 7--21Az 1996-os III. Magyar Református Világtalálkozó alkalmával kiadott énekeskönyv komoly szakmai viták célpontja lett. A korabeli sajtóban megjelent írások egyaránt méltatták és illették kritikával. Eredendően csak a találkozóra szánták volna, de később egy szerencsés kompromisszum eredményeként az elcsatolt egyháztestek egy részének egyházzenei megújulásában játszhatott komoly szerepet. A tanulmány azt a folyamatot elemzi, ahogy a kiadvány hivatalos énekeskönyvvé válhatott Erdély és Kárpátalja reformátusai számára.
Szaktanulmány › Gyakorlati teológia, Egyháztörténet, Zenetudomány › világtalálkozó, közös éneklés, egyházzenei megújulás, énekeskönyv, Magyar Református Énekeskönyv
Vitus-Bulbuk István › 2025 › Oldal: 358--364Ha a posztmodern korban már semmi sem feltétlenül az, mint amit még a közelmúltban alatta értettünk, akkor jogosnak tűnhet a kérdés, hogy amikor a közösségre gondolunk és arról beszélgetünk, akkor ugyanarra gondolunk és ugyanarról beszélünk-e még. Ha igaznak fogadjuk el az állítást, hogy a kor, melyben élünk, az identitásvesz tésről és annak fragmentálódásáról „híres”, akkor joggal feltételezzük, hogy ez a jelenség a keresztyén identitást sem kerüli el. Szükséges tehát reflektálnunk a keresztyén létmódra, hogy elkerüljük az arról alkotott illúziókat. Ennek a vizsgálódásnak az egyik…
Rövid szakcikk › Egyéb, Teológia (általános) › identitás, egyház és világ
Visky Sándor Béla › 2025 › Oldal: 344--357Blaise Pascal 17. századi francia gondolkodó személyében rendkívül eredeti módon ötvöződik az újkori természettudományos szemléletmód a hagyományos értelemben vett keresztyén, biblikus hittel. Tudományos hírneve már széles körben ismert, amikor 1654-ben, harmincegy éves korában megrendítő megtéréstapasztalatban van része, amit a Mémorial szaggatott soraiban rögzít. A közvélemény ezt az eseményt tekinti élete fordulópontjának. Életrajzírói azonban ezt többnyire Pascal második megtéréseként említik, amit nyolc év vel korábban megelőz egy első. Ez azonban inkább néhány hónapra kiterjedő…
Recenzió, kritika › Egyháztörténet › megtérés
Péntek-Gyimesi András › 2025 › Oldal: 335--343Honnan indult az egyház, és merre tart? Jelenleg mi az egyház? Ez a protestantizmus megoldatlan nagy kérdése. Minden időben a kontextusok változása okán az egyház mindig kell hogy foglalkozzon önmeghatározásával. „Hogyan viszonyul Jézus Krisztus gyülekezete azokhoz az intézményekhez, amik az egyház nevet viselik?” – teszi fel a kérdést a múlt század ötvenes éveiben Emil Brunner. Ez ma is aktuális kérdés, hogy megtudjuk ítélni, merre tartunk. Azonban az egyház cselekvéseiből könnyen lehet arra következtetni, hogy mihez áll közelebb, az eklézsiához, Jézus Krisztus gyülekezetéhez vagy az…
Szaktanulmány › Rendszeres teológia › intézményes vallásosság