Publikációk

RSZ-115-5
Kovács Sándor2022Oldal: 587--594

KöszöntésEgyéb, EgyébKolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, akadémiai évnyitó, rektori beszéd

RSZ-115-5
Balogh Csaba2022Oldal: 586--587

KözleményEgyéb, EgyébKolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, akadémiai évnyitó

RSZ-115-5
Gaal György2022Oldal: 578--585

Recenzió, kritikaEgyháztörténet, Egyéb, Egyéblelkészcsalád, családtörténet

RSZ-115-5
Kulcsár Árpád2022Oldal: 568--572

Recenzió, kritikaGyakorlati teológiaprédikálás, igehirdetés (prédikáció), tanúságtétel

RSZ-115-5
Gombár Sándor2022Oldal: 563--567

Alkalmi megemlékezésGyakorlati teológia, Egyháztörténet

RSZ-115-5
Miklós-Kovács Tamás2022Oldal: 547--562

E tanulmány Jonathan Edwards Isten szépségéről megfogalmazott gondolatait ismerteti. Írásaiban és prédikációiban megfogalmazott tézisei nem nyújtanak egységes meghatározást Isten szépségről, és nem formálódtak egy terjedelmes művé. A tanulmány első felében Jonathan Edwards rövid életrajza után azt foglalom össze, hogy mit vallott Isten szépségéről és létezéséről. A tanulmány második részében a leggyakrabban idézett Isten végtelenül felmagasztalt dicsőségében és kiválóságában emelkedik minden teremtett lény fölé című prédikációjának fordítását közlöm.

SzaktanulmányRendszeres teológiapuritanizmus, esztétika, szépség

RSZ-115-5
Simon Attila2022Oldal: 533--546

Ez a tanulmány Kálvin hatalmas írott hagyatékának csupán egyik szelete alapján vizsgálja, hogy a reformátor miként használta az örök élet és a halál fogalmát. A zsoltárok könyvéhez és a János evangéliumához írt kommentárja, valamint levelezései jól érzékeltetik, hogy az Isten által teremtett embernek milyen változásokon kell átesnie, hogy a halállal való szembenézés súlyos próbájában az örök élet reménysége tudjon enyhülést és segítséget nyújtani számára. Kálvin biztos talajon áll az örök élet és az örök halál állapota tekintetében, viszont az eszkhatológiai kérdések tekintetében hol…

SzaktanulmányRendszeres teológiateológiatörténet, halál, halál utáni élet

RSZ-115-5
Nagy Eszter2022Oldal: 511--532

Rolf Theobold Kurzzeit-seelsorge című könyvének első hat fejezete főként a rövid tartamú lelkigondozás elméleti megalapozását tartalmazza. A könyv következő fejezeteinek tartalmi ismertetése a rövid tartamú lelkigondozás gyakorlatának ismertetése során fog nagyobb hangsúlyt kapni. Az elméleti megalapozása során betekintést nyerhettünk Milton Erickson és utódai által kidolgozott rövid terápia azon lépéseibe, amelyek alapját képezik a rövid tartamú lelkigondozói beszélgetésnek is. Ezen kívül a szerző külön alfejezetben tárgyalja a rendszerszemlélet és a konstruktivizmus alapjait, amelyek a…

SzaktanulmányGyakorlati teológialelkigondozás, rendszerszemlélet, terápia

RSZ-115-5
Kocsev Miklós2022Oldal: 499--510

A hitelesség – mint létforma – az elmúlt évek egyik meghatározó területe a lelkipásztor életének. Az előadás témája a hitelesség kapcsán három irányba kíván vezetni. Ezek a következők: hitelesség az Igéhez, a szervezethez és a lelkésznek önmagához. Az tartalmát illetően előadás inkább egy szakmai életút tapasztalatainak összefoglalása, mint tudományos munka, és lehetőséget kínál saját emberi és hivatásbeli hitelességünk végigggondolására.

SzaktanulmányGyakorlati teológialelkészi identitás, lelkészképzés, hitelesség, szolgálat, lelkipásztori szolgálat, szakmai életút

RSZ-115-5
Nagy József2022Oldal: 479--498

Ez a tanulmány a Kol 3,11 jelentését tisztázza, összehasonlítva azt a Gal 3,28 és az 1 Kor 12,13 verseivel. A visszatérő "görög és zsidó" vagy "rabszolga és szabad" kifejezések ellenére sem bizonyítható, hogy e három szöveg valamilyen rögzített beszédmódot képvisel. Ez pedig azt jelenti, hogy mindhárom felsorolás az adott szövegösszefüggésben nyeri el értelmét. Ennek megfelelően a Kolossébeliekhez írt levél, és különösen a Kol 3,5-17 kontextusának összefüggésében megállapítható, hogy az 5. és 8-9. versekben említett bűnök katalógusával ellentétben a Kol 3,11-ben felsorolt személyi…

SzaktanulmányÚjszövetségexegézis (szövegértelmezés), Kolosséi levél, keresztség, körülmetélkedésColossians 3.11

RSZ-115-5
2022

Sorozat, folyóiratEgyéb, Teológia (általános)

Kurta József Tibor2022Oldal: 45--53

Egyik leghányatatottabb sorsú nyomtatványunk kilenc példányát mutatja be a tanulmány, amelyek a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárában maradtak fenn az utókor számára. Könyv- és könyvtártörténeti adatok sora példázza, hogy ez a kilenc kötet milyen utat járt be 1661-től napjainkig, hány kézen mentek át különböző intézmények és magánszemélyek használatában. A károsodás, vagy akár szándékos csonkítás, az átkötés, kiegészítés, továbbörökítés egyaránt része a történetüknek. Sok mindennek voltak a tanúi, hogy most konzerválva, megfelelő tárolási körülmények között, nemzetközi…

SzaktanulmányEgyháztörténetBiblia, bibliakiadás, magyar bibliakiadások, Váradi Biblia, könyvtörténet, könyvtár-történet, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Könyvtára

Kurta József Tibor2022Oldal: 15--29

A reformáció eszméinek meggyökerezése az anyanyelvű istentisztelet és írásmagyarázat elengedhetetlen eszközévé tette a magyar nyelvű Szentírást. A magyar református egyház zsinatai már a kezdetektől kötelezték a lelkipásztorokat, hogy „a Szentírást forgassák kezükben éjjel nappal”, azt is megszabva, hogy „a tudósabbak latin és magyar, a tudatlanabbak magyar Bibliát vegyenek maguknak”. Ehhez viszont Bibliákra volt szükség, latinra is, de főképp magyarra.

SzaktanulmányEgyháztörténetBiblia, bibliakiadás, magyar bibliakiadások, Váradi Biblia, nyomdatörténet, könyvtörténet

Református Szemle 115.4 (2022)
Hodossy-Takács Előd2022Oldal: 353--354

LaudatioEgyéb, Egyébaranygyűrűs doktor

Református Szemle 115.4 (2022)
Balogh Csaba2022Oldal: 353--353

KözleményEgyéb, Egyébaranygyűrűs doktor

Református Szemle 115.4 (2022)
Szabó Gabriella2022Oldal: 350--352

KöszöntésEgyéb, Egyébbúcsúbeszéd

Református Szemle 115.4 (2022)
Kolumbán Vilmos József2022Oldal: 343--350

BeszámolóEgyéb, Egyébtanévzárás, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, rektor

Református Szemle 115.4 (2022)
Ambrus Mózes2022Oldal: 340--342

KöszöntésEgyéb, EgyébKolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, búcsúbeszéd