Repozitórium index

Legjobb tudásom szerint, a jeruzsálemi püspök munkái magyar nyelven csak egy forrásból érhetők el, életéről és tevékenységéről úgyszintén szűkös források adnak, nem kimerítő beszámolót. Dolgozatom célja az előbbi hiányosságot némileg pótolni, Jeruzsálemi Kürillosz Müsztagógikai prédikációinak, a keresztelés után elmondott öt prédikációjának magyar nyelvre lefordításával. Szándékomban áll ezekről a homíliákról egy minél színvonalasabb fordítást készíteni, mely kiindulási alapként szolgálhasson további fordítások elvégzéséhez, vagy Jeruzsálemi Kürillosz személyének és munkájának mélyrehatóbb tanulmányozásához. A munka folyamán nem kevésbé jelentős eredmény a másodikként említett hiányosság pótlása, Kürillosz életének, történelmi helyzetének felvázolása, a teljességre való törekvés igénye nélkül. Ez azonban másodlagos törekvés, körvonalazni azokat tényezőket, melyek a dolgozat fő részét, a lefordított szöveget beágyazzák szerzőjüknek teológiai rendszerébe.

Dolgozatunk során a 17. századi protestáns, ortodox prédikációt vizsgáltuk irodalmi szempontból, figyelembe véve a prédikáció, mint műfaj sajátos jellegzetességeit. Azokra a kérdésekre kerestük a választ, mint irodalom-e a protestáns ortodoxia szellemében született prédikáció? Nevezhetünk-e irodalomnak olyan szöveget, amely elsődleges célja nem a gyönyörködtetés vagy szórakoztatás, hanem a tanítás? Vitte-e előbbre a világi irodalom fejlődését az egyházi, úgynevezett használati irodalom? Milyen művészi eszközöket használtak a prédikációkban? Mennyire volt ez eredeti? Az alapkérdések további kérdéseket vetnek fel, mint mit értünk az irodalom fogalma alatt? Hogyan tekintünk mai szemmel egy 17. századi szövegre? Hogyan viszonyultak hozzá a maga korában? Az alapkérdések mentén felmerülő problémákat is igyekszünk röviden tisztázni, ahol szükséges. Célunk felhívni a figyelmet az ilyen jellegű vizsgálódás hasznaira, valamint arra, hogy a 17.

Az özönvíztörténet mint olyan, meglepően nagy népszerűségnek örvend a Föld számtalan népének folklórjában, mondakörében. Ezért mindenekelőtt e fogalom jelentésére és jelentőségére próbálok rávilágítani a dolgozat első alcíme alatt. Egyszersmint, a meghatározás során említésre kerül néhány népcsoport és azok sajátos özönvízelbeszélése, vagy legendájukban őrzött özönvízmotívumok. Noha ezek nem közeli rokonai a dolgozatban alaposabban tárgyalt történeteknek, hogy néhol részletekbe menő hasonlóságok is felfedezhetők, esetenként olyan embercsoportok esetében is, melyeket eddig áthidalhatatlannak vélt távolságok választottak el egymástól. E jelenség okáról és lehetséges következtetéseiről is esik pár szó. A bibliai történet elemzése során is megemlítek néhány olyan idegen mítosz, melynek valamelyik eleme párhuzamos a Noé elbeszélésével.