Repozitórium index

Bár e sorok írója nem lelkész képesítésű, a Református Szemlét már középiskolás kora óta ismeri, 23 éve levéltárosként pedig a folyóirat egyik teljes kollekcióját őrzi és gyarapítja (olvassa is!), indokolható tehát a kiadvány jövője iránti érdeklődése. 1980–1983 között műszaki szerkesztői munkát is végzett a Szemle szerkesztőségében, volt tehát alkalma betekinteni a szerkesztés (akkori) műhelytitkaiba. Az alábbiakat vitaindítónak, a közös gondolkozás serkentőjének szánja, a fölvetődő kérdésekre nem mindig tudja a választ, csak azt, hogy megoldás kell.

Der Heterodoxie-Prozess von András Huszti in 1742. Die reformierten Verkünder der universalen Gnade (gratia universalis) treten im Siebenbürgen erst in den dreißiger Jahren des 18. Jhs. auf. Sámuel Nádudvari, Pfarrer von Nagyenyed, der diese Lehre verkündedet, wurde von der Synode schnell verurteilt (1734). Der Pfarrer von Fogaras, József Makfalvi S., hat diese Lehre schon in der Zeit seiner niederländischen Studie (1723–1725) übernommen. Die Synode hat ihn in 1745 als Heterodoxer verurteilt. Danach verurteilte der Heterodoxie-Prozess von Déva auch den ersten Rechtprofessor des Reformierten Kollegiums von Klausenburg, András Huszti. Er hat diese allgemeine Gnadelehre im Vorwort seines Handbuches, Jurisprudentia hungarico-Transilvanica, Oratio panegyrica formuliert. Der Beschluss der Synode wurde von Supremum Consistorium bestätigt. In dieser Zeit fand in den Niederlanden die Revidierung der dordrechter Prädestinationslehre statt.

A terrorizmus célja, hogy fenyegetéssel, illetve fizikai vagy mentális erőszak alkalmazásával félelmet keltsen egy olyan közösségben, amely a terrorizmusban résztvevő közösségével nem egyező, más világnézet értékeihez igazodva, akadályozza ez utóbbi elképzelése szerinti életforma kialakításához szükséges feltételek megvalósulását, illetve az annak megfelelő magatartásforma gyakorlását.

Ez a tanulmány a házasságról és az elválásról gondolatokat gyűjt az Újszövetség fényében.

A szó keresztyén értelmében, globálisan látom és vallom, hogy a 20. és 21. század fordulóján általánosnak tekinthető a politikusok, szociológusok és pszichológusok egyházi vezetőkkel megosztott véleménye abban, hogy az emberek tömeges mozgása, a következő évek, évtizedek egyik legégetőbb problémájává válhat.