Repozitórium index

The spiritual atmosphere can be pure and impure, life nourishing or stifling. The physical atmosphere can also be pure or polluted, life nourishing or stifling. In this context pure air means the abundance of man’s physical living conditions, the pureness and the absence of harm in the whole ecological system, ensuring man’s living space. It also means the balance, which has to exist between the food- and energy resources of our planet for the daily needs of its 7 billion inhabitants. There is a highly tense struggle going on for clean air, habitable earth in ecological as well as economic aspects. Our thesis: it is significant in which spiritual medium this battle takes place. The mere spiritual medium can contribute towards the solution of the problems, which the more and more polluted physical and economic climate brings about.

János evangéliumának jelképes nyelvezete komoly kihívás az olvasó számára, ezért a bibliamagyarázók már a korai egyház korában, vagyis az evangélium egyházi használatának kezdete óta „lelki evangéliumként” utaltak rá, és élesen megkülönböztették azt a másik három evangéliumtól. Ez a lelkiség a metaforikus nyelvezetben nyilvánul meg, értelmezése pedig nem evidens. A kutatók között mai napig nem csillapodik a heves vita az átvitt értelmű szavak, kifejezések és perikópák meghatározásáról, azoknak szövegbeli funkcionalitásáról és céljáról, teológiai értelmezéséről, a metaforikus képek forrásanyagáról, illetve az „Én vagyok” mondások típusairól.

Dolgozatunk Káin és Ábel értelmezéstörténetét dolgozza fel, a kezdetektől napjainkig, és mellette két dramaturgiai recepcióval egészül ki. Célkitűzésünk az volt, hogy megállapítsuk a nagy paradigmákat és az általuk született értelmezési variánsokat a történet főbb motívumairól. Emellett arra voltunk kíváncsiak, hogy a teológiai vonal mellett milyen értelmezések születtek a drámai feldolgozásokban, s ezáltal kimutatni a kölcsönhatási viszonyokat teológia és szépirodalom között. Dolgozatunk vizsgálata hozzájárul a teológia mai nagy kérdésköréhez: a testvérháború teóriájához. A téma boncolása során jobban megértjük történelmünk alakulását, valamint elmélyültebb tudást szerzünk a köztünk lévő összetett, testvérségi viszonyokról.

A dolgozatírás során a Heidelbergi Káténak azon kérdés-feleleteivel foglalkoztam, melyeknek tanításai/üzenetei a mindennapi élet vonatkozásában bizonyságul szolgálnak az Istenbe vetett hitünkről. Ehhez igazodva, a Káté következő kérdésköreit magyarázzuk a II. éves konfirmandusoknak: a Tízparancsolat magyarázatáról, az Isten iránti hálából származó jócselekedetekről, valamint a sákramentumokról, mint Krisztus által szerzett látható jegyekről és pecsétekről. A konfirmációs felkészítő alkalmakon szembesülni fogunk azzal, hogy a fentnevezett kérdéskörök nem csupán jól hangzó „elméleteket” rejtenek magukban, hanem egészen konkrét, gyakorlati módon kapcsolódnak élethelyzeteinkhez: pl. az Istennel való közösségünk meghatározza az embertársainkkal való kapcsolatainkat; amennyire számolunk az Isten irántunk tanúsított áldozatos szeretetével, bűnbocsátó kegyelmével, megváltó örömhírével – annyiban fogunk tudni mi is szeretettel, türelemmel, megbocsátással viszonyulni felebarátaink iránt.

Dolgozatomban a kooperatív módszerrel dolgoztam fel és mutattam be néhány óratervet a 32. káté kérdés-felelethez. Ennek a módszernek a lényege a közösségen, a csoportdinamikán, az egymástól való tanuláson van. Tapasztalatok szerint ez hozzájárul ahhoz, hogy egymást építsük, nem csak ismeretünkkel, hanem lelki életünkkel, hitünkkel is.