Repozitórium index

Ez a dolgozat a 140 éve született Gachal János református lelkipásztor-esperes-püspök életét követhetjük az ő nyomtalan eltűnéséig. Szolgálata nagyobb részét a Délvidéken töltötte el, ahol megtapasztalta mindkét világháború borzalmait, és a körülötte hirtelen megváltozott világban ember tudott maradni. Segített, akin tudott: kommunistákat, zsidókat, szerb partizánokat mentett meg. Kiváló érzékkel szervezte a gyülekezetek életét. Szolgálata idején nem csak az egyházi, hanem az egész település kulturális és gazdasági élete is fellendült. 1944-ben szerbek által végrehajtott etnikai tisztogatás áldozata lett. Ma sem tudni pontosan, hogy mi történt vele, miután elvitte egy partizán, majd nyomtalanul eltűnt, s hogy hol temették el. Egyesek úgy vélik, hogy még elhurcolása napján agyonverték. A dolgozat végig kíséri a délvidéki magyar református egyház szervezeti alakulását is az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése és a második világháború alatt történt határmódosítások idején.

A dolgozat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulásának 100. évfordulója alkalmából készült, és a két világháború közötti szövetségi munkát (nőszövetség, férfiszövetség, ifjúsági szövetségek stb.) vizsgálja, különös tekintettel a szociális és diakóniai szolgálatra. A tanulmány azokat a beszámolókat, tudósításokat, cikkeket és elvi megalapozást nyújtó írásokat használja forrásul, amelyek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által kiadott Reformátusok Lapjában jelentek meg. Ezekből kitűnik, hogy mennyire nehéz, küzdelmes feladat volt a különféle szövetségek megszervezése, valamint az is, hogy az eredmények csak részlegesnek bizonyultak.

Szakdolgozatom témája a katonai, tábori lelkészség hivatása, körülményei. A dolgozat különös figyelmet fordít az első világháború időszakára, mégpedig az Osztrák-Magyar Monarchia császári és királyi hadsereg keretén belül fennálló katonai lelkészségre. Természetesen, mielőtt tárgyalja az említett történelmi korszakot, kitér arra a hosszú történelmi folyamatra, amelyben kialakult a tábori lelkészség intézménye. Miután általánosan kifejtésre kerül a tábori lelkészség az első világháború időszakában, különös figyelmet kap a téma református aspektusban való megvilágítása. Ezek után a melléklet tartalmazza azokat a leveleket, melyeket az első világháborúban szolgáló Kovács Benedek, református tábori lelkipásztor írt haza a frontról az otthoni tanítványainak.