Repozitórium index

Amit mi az iskolában tanultunk és a geometriáról elképzelünk, az szinte mind az euklideszi axiómákra épülő ismeretek világába tartozik. Ezzel az ismerettel azonban nem magyarázható minden, még a természet világában sem. Vannak ugyanis görbült felületek, amelyek csak a nem-euklideszi geometria segítségével írhatók le. Ezt fedezte föl Bolyai János 1823-ban. Ő a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákja volt. Ezzel fölnyitotta a korábbi axiomatikus zárt világot és új alapokra helyezte mind a geometriát, mind pedig az egyetemes tudományos gondolkodást.

Erdély sokoldalú polihisztorának életművében szerves részt képez kiterjedt levelezése. Ezek a levelek apró részletekben egyaránt rámutatnak a levelezőtársak mindennapjainak társadalmi, közösségi és gyakran egyéni, családi gondjaira, és így lehetőséget adnak mintegy belülről szemlélni mind a kort, mind a személyek gondolkodásmódját és kapcsolatainak működését. A továbbiakban Kós Károly hat, eddig publikálatlan levelét teszem közzé, amelyeknek címzettje dr. Gönczy Lajos teológiai tanár.

A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését? 2. A jelenre nézve: Mit jelent a mai gyülekezet, a mai keresztyén ember számára a karácsony ünneplése?

Homiletikai órák, teológiai kurzusok emlékei és lelkipásztori tapasztalataink segítenek két fő kérdés megválaszolásában: mit és hogyan prédikáljunk karácsonykor? Ezekre próbálok válaszolni, elismerve, hogy nem vagyok homiléta és egykori 17 éves lelkipásztori szolgálatom időben távol van. Talán nem sok újat fogok mondani, de néhány egykor megtanult homiletikai elvet felújítok, szempontokat adok karácsonyi prédikációs szolgálatunkhoz.

Magyar református teológiánk évtizedek óta egy teljesen indokolt feszülésben munkálkodik. Keresi az utat a tárgyilagos tudományosság és a gyülekezeti felhasználhatóság között. Joggal meg akar felelni egy általában vett tudományosságnak, de az elvont, steril tudóskodást nem engedheti meg magának, mert sem akkora tudós csapatot nem tud kiállítani, mint nyugati testvéregyházai, sem olyan anyagi és felszerelési fedezettel nem rendelkezik, mint amazok. Így, akik igényt tartanak arra, hogy munkájukat tudománynak tartsák, igyekeznek egy átlagos színvonalon maradni, s közben megfelelni annak, amit az igehirdető egyház elvár tőlük.

Sok neve van Istennek az Írásban: Teremtő, az Úr, pásztor, hős, harcos, útmutató, vár, király, megváltó, kiváltó, apa, anya, hitves, gyógyító, tanító, mester, fazekas, szobrász, ének, tápláló, eltartó, Izráel Szentje, vándorbot, erő, út, béke, társ, vigasz és még mi minden, „Hogy megtudják napkelettől napnyugtáig: senki sincs rajtam kívül, én vagyok az Úr, és nincs más! Harmatozzatok, egek, felülről, és a felhők hullassanak igazságot! Nyíljék meg a föld, teremjen szabadulást, és igazság sarjadjon vele! Én, az Úr, teremtettem azt.” (Ézs 45,6.8)

Megjelent az Ünnepnapok első számában.