Repozitórium index

„Minél jobban érzi magát valamely földi egyház a világban, annál nagyobb a veszedelem, amely fenyegeti, mert ez azt jelenti, hogy elszakadóban van láthatatlan életfeltételeitől, láthatatlan alapjától. Az önmagában álló és az önmagában élő egyház hamarosan a hitnek és az evangéliumnak álpótlékává válik és hamarosan oda húzódik a polgári jóllét közelébe s a Kijelentéstől elszakadva. Szociális, vagy nemzeti hasznossági egyletté válik. Mindezekből egészen világos, hogy bármely látható egyház a láthatatlan egyház nélkül lehet nagyszerű szervezet, de nem egyház. [...] Amelyik egyház földi hatalommal és eszközökkel, emberi találékonysággal és megalkuvásokkal az Új-Jeruzsálemet, Isten országát megvalósíthatónak véli, annak az egyháznak nincs szüksége az isteni kegyelemre, vagy ha igen, akkor azt egyszer s mindenkorra birtokba vette és emberi-papi adminisztráció alatt tartja.

Antonina de Gerando apja oldaláról egy francia nemes családtól származik, anyja oldalán a híres gróf Teleki családtól. Ebben a második tiszteletben a harmadik nagy nevelője (Brunswick Teréz) és anyja nővére (Teleki Blanka) követte a harmadik oktatót. Franciaországban tanult, és ott tanult diplomáját.

"Akadémiánk ma tényleg azoknak a lelkipásztoroknak nevelő iskolája, akik magukat teljesen és lelkiismeretesen Istennek szentelik” - írja Kálvin 1563-ban Mercier párizsi professzornak, akit a genfi theologiai akadémia ótestamentumi tanszéke számára meg akar nyerni. E nyilatkozatban benne van minden református theologiai képzés célja: Isten szolgálatára teljesen, tehát hittel és lelkiismeretesen, azaz tudományosan felkészíteni az Anyaszentegyház ifjúságát. Ha a célkitűzés fényében nézzük a kolozsvári theologiai fakultás történetét, úgy látjuk, hogy az némi árnyalatbeli, főként a korszellem által sugallt eltéréssel mindig igyekezett a kálvini célkitűzésnek megfelelni.