Repozitórium index

Tartalomjegyzék:

1. Megnyitó beszéd
2. A hit
3. Az üdvélet
4. A megtérés
5. Az újjászületés
6. A megdicsőülés
7. A feltámadás
8. A praedestinatió
9. A keresztyén programm

Kecskeméthy István: A keresztyénség rendeltetése. Máté 4, 1–11.
Kenessey Béla: A keresztyénség eszménye. Máté 17, 1–9.
Ravasz László: A keresztyénség szelleme. Lukács 11, 14–26.
Révész Imre:A keresztyénség eredményei. János 6, 1–15.
Nagy Károly: A keresztyénség dicsősége. János 8, 46–59.

Történelme csak annak van, ami alapjában egységes. Amikor a keresztyénség történelméről beszélünk, öntudatosan vagy öntudatlanúl, de benne is mindig egységet teszünk föl. Ez az egység más nem lehet, mint a szellem egysége. Keresztyén egyházak; felekezetek és vallásos társaságok, keresztyén tanok és keresztyén szertartások történeteit pusztán külön-külön, egymástól elszigetelten, vagy legföljebb csak külsőséges, időrendi összefüggésben tanulmányozva, magának a keresztyénségnek fejlődéséről soha nem tudnánk képet alkotni magunknak. Ma meg, a keresztyénségnek nemzetek és hitvallások szerint százfelé tagolt állapotában egyenesen kétségbe kellene esnünk ez állapot történelmi megértésének lehetősége felől, ha csak a külsőhöz tapadnánk. De a mélyebben néző szemnek észre kell vennie, hogy ez a sokféleség, akármily mélyen rejlő okai vannak, nem hat le magának a keresztyénségnek gyökeréig. Ez a gyökér ma is egy.

Az a kérdés, mellyel foglalkozni akarunk, a modern nevelés egyik legnagyobb kérdése. Talán épen azért úgy elméletében, mint gyakorlatában a legellentétesebb nézetek és gyakorlatok merülnek fel. Mindenkinek van «elmélete» vagy, ha az nincs, azt pótló «tapasztalata» az ifjúság gondozásának módszerére, s ennek a sok, egymást váltogató, de összefüggéstelen véleménynek tulajdonitható, hogy a dolog nincs megoldva. Magának az ifjúsági munkának vagy az ifjúság gondozásának célját is ellentétesen jelölik ki az erre irányuló mozgalmak. Az egyházak vallásos irányban foglalkoznak az ifjúsággal; az értelmi nevelés az ifjúság különböző rétegeinél különbözőkép nyilvánul.

Amerikában az ottani nagy protestáns egyházak, a methodista, baptista, református, lutheránus és anglikán egyházak köréből indult ki.

Egyházunk lelki és szervezetbeli újjászületésének érdekében jogos mindenkor, sőt kötelesség a régi elavult rendet felforgatni és ujjal cserélni fel. S ha megtették ezt már kivétel nélkül a világ összes kálvinista egyházai, miért vonnánk ki annak megtétele alól magunkat éppen mi, romániai magyar reformátusok, holott ez nálunk fajunk és egyházunk legfontosabb életkérdése.

1. Bevetés.
2. Történeti könyvek.
3. Tanító könyvek.
4. A prófétai könyvek.
5. Az újszövetség ismertetése. A középiskolák II. oszt, számára.
6. A történeti könyvek.
7. A tanító könyvek.
8. A katholikus levelek.
9. A prófétai könyv.
10. Függelék.

A 2 Kir. 23 1 sköv. elmondja, hogy Jósija, Júda királya (640—608-ig Kr. e.) ünnepélyesen kihirdetett egy törvénykönyvet, a „Szövetség Könyvét“, ami az akkori nyelven azt jelentette, hogy a „Vallás Könyve“; és annak alapján nyomban (Kr. e. 622-ben) hozzá fogott egy nagy reform-munkához, és megtisztította Júdának az ő elődei, Manassé és Ámon alatt nagyon elpogányosodott istenitiszteletét. Ma általánosan elfogadott vélemény az, hogy Jósijának ez a törvénykönyve most a Mózes ötödik könyvének, azaz a Deuteronomiumnak a 12—26. fejezeteiben van előttünk. Ennek a törvénykönyvnek fordítását és rövid magyarázatát veszi az olvasó ebben a kis füzetben. A fordítás is, a magyarázat is tisztán tudományos célt szolgál; de úgy van írva, hogy azok is könnyen olvashatják, akik nem szakemberek.

Ez nem zengzetes új fordítás, nem is az evangélium versbe szedése; hanem annak lehető legeredetibb alakjába való visszaállítása szöveg, versforma és szerkezet tekintetében egyaránt. A szabad verselésnek ez a formája, mely napjainkban a modern irodalomban újból kezd tért hódítani, a római császárság korában volt virágzó. De a bibliai irodalomban még régibb, mert úgy tekinthető, mint az ősi prófétai verselés egyenes leszármazottja.