Repozitórium index

Rácsnézet | Táblanézet

A fenti keresősávban bármire rákereshet, beleértve a  dokumentumok teljes szövegét. Használja a " " jeleket kifejezések keresésére. A keresési eredmények szűkítéséhez használja a finomító szűrőket. A nem nyilvános dokumentumok (például szakdolgozatok) csak egy részletet fognak megjeleníteni a keresési eredményekből.

Displaying 1 - 11 of 11 results.
PublikációNagy József20221155Pages: 479--498

Ez a tanulmány a Kol 3,11 jelentését tisztázza, összehasonlítva azt a Gal 3,28 és az 1 Kor 12,13 verseivel. A visszatérő "görög és zsidó" vagy "rabszolga és szabad" kifejezések ellenére sem bizonyítható, hogy e három szöveg valamilyen rögzített beszédmódot képvisel. Ez pedig azt jelenti, hogy mindhárom felsorolás az adott szövegösszefüggésben nyeri el értelmét. Ennek megfelelően a Kolossébeliekhez írt levél, és különösen a Kol 3,5-17 kontextusának összefüggésében megállapítható, hogy az 5. és 8-9. versekben említett bűnök katalógusával ellentétben a Kol 3,11-ben felsorolt személyi jellemzők egyike sem összeegyeztethetetlen az új emberrel, sem a 12-17. versekben szereplő keresztény erények sorával. A rendelkezésre álló adatoktól függően a 11. v. egyes kifejezéseit a nagyobb páli korpuszon belül is értelmezzük.

PublikációSzűcs Ferenc20145Pages: 133--143

PublikációSzűcs Ferenc, Juhász Tamás20161093Pages: 267--278

A Romániai Református Egyház Zsinatának Állandó Tanácsa 2015. november 26-án tartott ülésén foglalkozott a menekültügy, illetve a migráció kérdéskörével azután, hogy ebben a témában a Magyar Református Egyház Generális Konventje 2015. november 11-én már megfogalmazott egy nyilatkozatot, amelyet az alábbiakban fogunk közölni.

PublikációSzűcs Ferenc20171104Pages: 449--451

PublikációSzűcs Ferenc20101035Pages: 559--564

PublikációSzűcs Ferenc20101031Pages: 52--58

Kálvin teológiájának mai olvasata A korszakok hasonlóságaiból és különbségeiből adódó hermeneutikai problémák. Ez az előadás kolozsvári Protestáns Teológia által szervezett nemzetközi Kálvin-értekezleten hangzott el 2009. október 15–16-án. Szűcs Ferenc ezzel a végső következtetéssel zárta előadását: Kálvin megértéséhez nem lehet egyetlen hermeneutikai kulcsot, vagy vezérmotívumot kiemelni. Teológiájának megkülönböztető jellegére nézve kétségtelenül felfedezhetők rész igazságok mind az isteni szuverenitásra vonatkozóan mind a krisztológiai interpretációra vonatkozóan, mind pedig a pneumatológiai olvasat igazságát illetően. De ugyanilyen joggal nevezhetnénk őt az egyház teológusának is. Maradéktalanul azonban egyetlen fonalra sem fűzhető fel Kálvin teológiája.

PublikációSzűcs Ferenc20091026Pages: 678--684

Kálvint sem olvashatjuk ma a kálvinizmus hatástörténete nélkül. Itt azonban a „szerző védelmében” mindig szükség lesz egy olyan becsületes különbségtételre, amely a szövegek eredeti szándékát és mondanivalóját el tudja választani mind a később neki tulajdonított értelmezésektől, mindazok függetlenedett történeti hatásaitól. Úgy tűnik, hogy a Kálvin- kutatás éppen napjainkban fedezte fel ennek a különbségtételnek a fontosságát. A Kálvin interpretációk sokfélesége egyszerre gazdagság és teher. A jubileumi év ugyanakkor világszerte mutatja, hogy Kálvint ma is tekinthetjük olyan élő forrásnak, akinek gondolataival érdemes párbeszédben lennünk. Ezt igazolja pl., hogy a Magyarországi Református Egyház Kálvin időszerűsége címmel jelentetett meg egy tanulmánykötetet.4 De mennyiben lehet egy évszázadokkal ezelőtti életmű időszerű a 21. század olvasója számára?

PublikációSzűcs Ferenc2004301Pages: 21--29

A Heidelbergi Káté a magyar reformátusok között kezdettől fogva kettős funkciót töltött be: egyrészt hitvallás, konfesszió volt, másrészt – mint a neve is mutatja – katekizmusként elsősorban az ifjúság hitbeli nevelésében játszott szerepet.