Repozitórium index

A dolgozat négy egységre tagolódik. Az első egység arról szól, hogy Romániának, mint szocialista államnak, milyen külpolitikai és belpolitikai intézkedéseket kellett meghoznia. A következő rész a szocialista állam magyarságpolitikáját és valláspolitikáját részletezi, illetve mutatja be. Ebben a részben olvashatunk arról, hogy az egyháznak milyen lehetőségei voltak a kommunizmus alatt, illetve mennyi szabadságot biztosított az államhatalom a szabad önrendelkezés tárgykörében. A harmadik pontban a jegyzőkönyv összefoglalásával találkozhatunk. Itt foglalom össze röviden, hogy melyik ülésen mi hangzott el, illetve milyen határozatok születtek. Az utolsó fejezet a jegyzőkönyvet tartalmazza, az átírt szöveget. Megállapítom, hogy a jegyzőkönyvek tanulmányozása, illetve a dolgozat összeállítása rendjén szinte minden esetben az államhatalom mondta ki a végső választ minden kérdést illetően, amire az egyházvezetés, illetve az illetékes személyek kénytelenek voltak beletörődni.

Dolgozatunk során a 17. századi protestáns, ortodox prédikációt vizsgáltuk irodalmi szempontból, figyelembe véve a prédikáció, mint műfaj sajátos jellegzetességeit. Azokra a kérdésekre kerestük a választ, mint irodalom-e a protestáns ortodoxia szellemében született prédikáció? Nevezhetünk-e irodalomnak olyan szöveget, amely elsődleges célja nem a gyönyörködtetés vagy szórakoztatás, hanem a tanítás? Vitte-e előbbre a világi irodalom fejlődését az egyházi, úgynevezett használati irodalom? Milyen művészi eszközöket használtak a prédikációkban? Mennyire volt ez eredeti? Az alapkérdések további kérdéseket vetnek fel, mint mit értünk az irodalom fogalma alatt? Hogyan tekintünk mai szemmel egy 17. századi szövegre? Hogyan viszonyultak hozzá a maga korában? Az alapkérdések mentén felmerülő problémákat is igyekszünk röviden tisztázni, ahol szükséges. Célunk felhívni a figyelmet az ilyen jellegű vizsgálódás hasznaira, valamint arra, hogy a 17.

A dolgozatírás során a Heidelbergi Káténak azon kérdés-feleleteivel foglalkoztam, melyeknek tanításai/üzenetei a mindennapi élet vonatkozásában bizonyságul szolgálnak az Istenbe vetett hitünkről. Ehhez igazodva, a Káté következő kérdésköreit magyarázzuk a II. éves konfirmandusoknak: a Tízparancsolat magyarázatáról, az Isten iránti hálából származó jócselekedetekről, valamint a sákramentumokról, mint Krisztus által szerzett látható jegyekről és pecsétekről. A konfirmációs felkészítő alkalmakon szembesülni fogunk azzal, hogy a fentnevezett kérdéskörök nem csupán jól hangzó „elméleteket” rejtenek magukban, hanem egészen konkrét, gyakorlati módon kapcsolódnak élethelyzeteinkhez: pl. az Istennel való közösségünk meghatározza az embertársainkkal való kapcsolatainkat; amennyire számolunk az Isten irántunk tanúsított áldozatos szeretetével, bűnbocsátó kegyelmével, megváltó örömhírével – annyiban fogunk tudni mi is szeretettel, türelemmel, megbocsátással viszonyulni felebarátaink iránt.