Repozitórium index

Szakdolgozatomban a Marosi Református Egyházmegye 1820-as vizitációs jegyzőkönyveit dolgozom fel. A cél, hogy elérhetővé tegyem az egyháztörténet egy olyan szakaszába való betekintést, amely átláthatóbbá teszi az olvasók számára, az egyházmegye életét, működését, az egyházfegyelem érvényesítését az egyházi hatóságok által, valamint a hatalom gyakorlását ezek betartása érdekében. A dolgozat tartalmazza a jegyzőkönyvben található adminisztrációs, fegyelmi, gazdasági ügyeket, valamint az egyházmegyét vagy az aktuális egyházközséget meghatározó eseményeket. Munkám betekintést nyújt a XVIII századi egyház vizitált gyülekezeteinek egyházi életébe, igazgatásába, fejlődésébe, hiányosságaiba, valamint egy összehasonlítást kínál a korunkbeli református egyház működésével.

Az ökológiával kapcsolatos különböző irányzatok széles körben ismertek és képezik a mai tudományok rendkívül kutatott területét. A múlt század második felétől felélénkült érdeklődés az emberi cselekvés környezetromboló hatásai iránt, és elkezdődött egyfajta tudományos kommunikáció bizonyos tudományok között annak érdekében, hogy a folyamatot mérsékeljék. A megváltozott körülmények új vallás megszületését is eredményezte. Az ökológiai válság látható jeleit szemlélve jogosan merülhet fel az emberben a kérdés, hogy az egyén milyen módon képes cselekedni, hogy cselekedetei a helyes ügyet szolgálják, ami a jövő nemzedékeire tekintettel, képes egy élhető bolygót örökül hagyni az utókor számára.

A dolgozat célja, hogy bemutassa azt az elfeledett Jakabot, akinek emlékét az évszázadok múlása vastag porral takart be, akit az Úr testvérének neveztek, akit vallásossága és szent élete miatt Igazként tiszteltek. A dolgozat során ismeretet szerezhetünk Jakab és az őskeresztények rögös útkereséséről, társadalmi helyzetéről, valamint a közegről, amiben munkálkodtak és éltek. Röviden bemutatásra kerülnek azok a személyek, akik az Újszövetségben hasonló nevet viseltek . Szó esik az ő neve alatt szereplő levélről, mellyel kapcsolatosan vélemények ütköztek és hosszú időn keresztül vitáknak szolgáltatott alapot. Ugyanakkor igyekeztem elkerülni azt a csapdát, hogy Jakabra fókuszálva, alakjának túl nagy jelentőséget tulajdonítsak az ősegyház történetében és az Újszövetség teológiájában.

Szakdolgozatomban az Enyedi Református Egyházmegye 1804-es vizitációs jegyzőkönyvét dolgozom fel. A cél, hogy elérhetővé tegyem az egyháztörténet egy olyan szakaszába való betekintést, amely átláthatóbbá teszi az olvasók számára, az egyházmegye életét, működését, az egyházfegyelem érvényesítését az egyházi hatóságok által, valamint a hatalom gyakorlását ezek betartása érdekében. A dolgozat tartalmazza a jegyzőkönyvben található adminisztrációs, fegyelmi, gazdasági ügyeket, valamint az egyházmegyét vagy az aktuális egyházközséget meghatározó eseményeket. Munkám összes terjedelmében betekintést próbál kínálni a XVIII századi egyház vizitált gyülekezeteinek egyházi életébe, igazgatásába, fejlődésébe, hiányosságaiba, valamint egy összehasonlítást kínál a korunkbeli református egyház működésével.