Repozitórium index

Rácsnézet | Táblanézet

A fenti keresősávban bármire rákereshet, beleértve a  dokumentumok teljes szövegét. Használja a " " jeleket kifejezések keresésére. A keresési eredmények szűkítéséhez használja a finomító szűrőket. A nem nyilvános dokumentumok (például szakdolgozatok) csak egy részletet fognak megjeleníteni a keresési eredményekből.

SzakdolgozatBányai Csaba Attila2021Pages: 67Supervisor: Buzogány Dezső

Mesteri dolgozatom hat marosszéki gyülekezet 1681-es összeírásáról szól. Alapja a régi Marosi Református Egyházmegye legrégibb matriculája, amelybe annyi határozat, különböző oklevél, adományfeljegyzés, díjlevél van bemásolva, hogy Kelemen Lajos fioklevéltárnak mondta. A hat marosszéki gyülekezet, név szerint: Nyárdtő, Lőrincfalva, Lukafalva, Káposztásszentmiklós, Fintaháza, Kakasd-Meggyesfalva. A Matriculában található feljegyzések főként a 17-18. századból származnak, ritkán találunk 19. századi feljegyzéseket.

SzakdolgozatTatár Ferenc2020Pages: 63Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozatom a Sóváradi Református Gyülekezet két világháború közötti időszakában megírt presbiteri jegyzőkönyveinek feltárását tartalmazza. Különös tekintettel követi végig ebben az időszakban a gyülekezet életét, gazdasági helyzetét, illetve a lelkipásztorok váltását.

SzakdolgozatLajos József2019Pages: 60Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozat betekintést nyújt az egyházközség életébe. Megismerhetjük, hogy miként működött 1920 és 1930 között a presbitérium, hogy milyen nehézségekkel találkoztak.

SzakdolgozatKelemen Álmos2019Pages: 84Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatom során feltárom Papolc történetét a két világháború között. Az említett évtizedek során számos jelentős eseménnyel nézett szembe a falu közössége: nyugdíjba vonult az idős lelkész, majd a helyére egy másik jött, templomot kellett javítaniuk, fel kellett venniük a harcot a maguk módján a román uralommal, és meg kellett küzdeniük azzal a romlással is, ami a második világháború után következett, illetve a második világháború végén ismét rátört a falura. A gyülekezet tömören vázolt mindennapjai mellett a függelékekben olyan színes interjúkkal találkozunk, amelyek mesélik, hogy milyen is volt az élet a 20. század elején és közepén. Végül pedig az idős lelkész, Veres Károly gyűléseket megnyitó beszédeit olvashatjuk, amelyek egyedi, ritkán olvasott perspektívából, egy magyar református lelkész szemszögéből mutatják be az I. világháború éveinek következményeit, körülményeit.

SzakdolgozatCsegezi Zsolt Dezső2019Pages: 233Supervisor: Buzogány Dezső

A pontos és részletes jegyzőkönyveknek köszönhetően megismerhetjük a Székelykocsárdi Református Egyházközség háború utáni helyzetét.

SzakdolgozatAdorján Dénes2018Pages: 63Supervisor: Buzogány Dezső

Licenciátusi dolgozatom 1864-től 1912-ig, csaknem az első világháborúig szolgáltat jegyzőkönyvi adatokat az egyházközségről, magiszteri dolgozatomat pedig ennek a közvetlen folytatását képezi, mégpedig 1912-től 1922-ig. A bánffyhunyadi egyházközség történetének felkutatása és annak részletesebb megvizsgálása által bepillantást nyerhetünk az egyházközség múltjába, egykori életébe, annak alakulásába és fejlődésébe. Az ismertetésre kerülő adatok, információk az egyháztörténet kutatói számára is segítséget nyújthatnak a kor eseményeinek jobb megismeréséhez.

SzakdolgozatSzabó-Elek Zsolt2018Pages: 75Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozatnak három fő része van. Az első Szék község monográfiája, a településről, népszokásokról, néphagyományokról. A második nagy fejezetben Szék egyházairól olvashatunk, főként a református egyházról, mégpedig az 1914–1918 közötti időszakról. A harmadik nagy fejezet a reformáció 400. évfordulójának a megünnepléséről szól. A presbiteri jegyzőkönyveket olvasva nagyon sok olyan új történelmi adatot tárhattam fel, amely az olvasóközösség számára mindeddig nem volt hozzáférhető.

SzakdolgozatSzövérfi Mihály2016Pages: 64Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozat első részében a tájegységről, a falu eredetéről és annak múltjáról beszélek, majd a fennmaradt iratok alapján megpróbálok hiteles képet festeni a falu lakosságáról. Ezt követően rátérek a Székelytompán folyó egyházi élet vizsgálatára, amelyből kiderül, hogy a gyülekezet mikor válik önálló egyházközséggé, és milyen módon, ütemben fejlődik a történelem során. Végül pedig röviden az egyházi iskola fontosabb eseményeit ismertetem.

SzakdolgozatSzékely Szabolcs2014Pages: 69Supervisor: Kolumbán Vilmos József

Dolgozatom első fejezetében ismertetni fogom a falu és az egyházközség rövid történetét, amelyhez hozzácsatolom, a bacai egyházközség leányegyházaként számon tartott, csicsómihályfalvi egyházközség rövid történeti összefoglalóját. A falu történetének összefoglalás után, rátérek az egyházközség történek felvázolására, amelyet elsősorban a jegyzőkönyvek segítségével fogok megtenni. Az átláthatóság kedvéért, az egyházközség történetének felvázolásában külön fejezetben fogom ismertetni az egyházközség történetét az 1740-1899-es évek között, és az 1900-as évektől napjainkig. A fejezetek keretén belül, külön alfejezetekben fogok értekezni az egyházközségben zajló lelki, szellemi életről, és az adott időszakban uralkodó gazdasági helyzetről, aminek során, külön tárgyalom az egyházközség bevételei és kiadásait.

SzakdolgozatSimon Barna2013Pages: 81Supervisor: Buzogány Dezső

Az Erdőfülei Református Egyházközség lelkipásztora 1909-1947 között Nagy Ferencz lelkipásztor volt. Az egyházközség az ő vezetésével élte túl a két világháborút, és maradt meg magyar reformátusnak. A gyülekezetbe való kinevezése után azonnal nekikezdett a kulturális élet megszervezéséhez. Ifjúsági egyesületet, nőszövetséget, gazdakört, dalkört alapított, vallásos estélyeket szervezett. Iskolaszéki elnökként fenntartotta a magyar felekezeti oktatást az állami nyomás ellenére is. A presbiteri jegyzőkönyvek alapján egy olyan lelkipásztori kép rajzolódik ki Nagy Ferenczről, amely minden mai református lelkipásztornak példaképe lehet.

SzakdolgozatBencze Nimród2013Pages: 63Supervisor: Kolumbán Vilmos József

A dolgozatban részletesen ki fogok térni a türkösi leányegyház bemutatására, annak életére, mely magába foglalja az önállósulás előtti állapotot és az önállósulás utáni létét. Részletesebben kitérek a templomépítés feltételeire, az anyagiak beszerzésére, a templom külső és belső kinézetére, valamint az önállósulással kapcsolatos presbitériumi gyűlések leírására. Figyelmet fordítottam arra is, hogy legyenek leírások azzal kapcsolatban, hogy az újonnan megalakult gyülekezetről is tudósítsak, így dolgozatomba belefoglaltam az új egyházi alkalmazottak névsorát és azok rövid életrajzát, valamint a gyülekezet első évi jelentését, mely részletesen bemutatja a gyülekezet fejlődését és pontos helyzetét.

SzakdolgozatMárton Zoltán Barna2013Pages: 59Supervisor: Buzogány Dezső

Magiszteri dolgozatom témája az árpástói református egyházközség története. Ennek keretén belül kitérek településtörténeti adatok ismertetésére, mely során bemutatásra kerül Árpástó rövid monográfiája, a település nevének eredete és változata, földrajzi fekvése, etnikai és felekezeti megoszlása, a települést érintő legendák és szájhagyomány útján terjedő információk titokzatossága, valamint az ősi hagyományok értéke.

SzakdolgozatTolnai János Bálint2011Pages: 58Supervisor: Kolumbán Vilmos József

Dolgozatom a Lupényi Református Egyházközség történelméről szól, kezdetektől egészen 1962-ig. A forrásanyag nagy részét a presbiteri jegyzőkönyvek teszik ki. Sajnos 1916. előtti jegyzőkönyveket a román katonaság megsemmisítette, és így csak másodlagos forrásokból tudhatjuk meg a gyülekezetünk történelmét a kezdetétől egészen 1916-ig.

SzakdolgozatOrbán István Dániel2011Pages: 72Supervisor: Kolumbán Vilmos József

A Magyarláposi Református Egyházközség presbitériumi jegyzőkönyveinek tanulmányozása, átírása során betekintést szerettem volna nyerni az előző korok egyházi életébe, a gyülekezeti munka akkori nehézségeibe, a külső és belső ellentétekbe, illetve egyházam többi felekezettel és nemzetiséggel való kapcsolatába is.