Dolgozatomban az Ottományi Református Egyházközség újkori működését mutatom be. Már jóval korábban is találunk adatokat az egyházközségről illetve a településről, de a legtöbb információ az újkorból származik. Ebben a dolgozatban a fő szempont a XVIII és XIX századok történései. Szó esik egyházfegyelmi ügyekről, államhatóságoknak való engedelmességről, illetve presbitériumi határozatokról, amik a korábbi századokban nem voltak fellelhetőek az Ottományi Református Egyházközség történetében. A dolgozatom felosztása szempontjából 4 részre térek ki a téma tárgyalását követően. A dolgozatom első részében Ottományról, mint településtörténeti, földrajzi, régészeti, és eredettörténeti szempontból írok és fogalmazok. Szükséges látnunk azt, hogy honnan is indult tulajdonképpen Ottománynak, mint településnek a kezdete. Dolgozatom második részében a középkori, és a reformáció korabeli eseményeket illetve helyi lelkészek, területi szempontból befolyásoló hatással bíró személyekről tárgyalok. A dolgozatom harmadik részében Ottományról, mint a XVIII századi településről kutattam. Innentől kezdve található több információ. Szó esik presbitériumi gyűlésekről, konfliktusokról, egyházi tisztségviselők megválasztásáról, és különféle eseményekről. A dolgozatom negyedik részében az Ottományi Református Egyházközség XIX századi helyzetéről tárgyalok. A korszak jelentős másságáról és a különbségekről egyaránt szó esik.
Ezen sorrend mentén halad a dolgozat és a téma kifejtése.