A roma kérdés egy összetett és sürgető kérdés. Ezt mindenképp szem előtt kell tartani. A dolgozatírás folyamatában számos pozitív és negatív tényezőre bukkantam. Többek között negatív, hogy óriási a szakadék magyarok és romák között. A magyar etnikum hallani sem akar az integrálásról, a romák segítéséről – mert így is ingyen élnek az állam segítségével. Másik negatív tényező az évek során kialakult felfogás és sztereotípia, hogy a romák mocskosak, büdösek, nem szeretnek dolgozni stb. Voltak példák, ahol beigazolódnak az állítások, de voltak esetek, ahol az ellenkezője történt. Egy végtelenül színes kultúrával rendelkeznek – azok, akik nem integrálódtak, hanem megtartották szokásaikat – amelyről mi nagyon keveset tudunk. Ebből a kultúrából kiindulva jönnek a hátrányok, melyeket nem veszünk figyelembe és negatív jelzőkkel aggatjuk tele a romák összességét. Példának vehetjük az iskolázottságot. A roma gyerekek óriási hátránnyal kerülnek be az iskolába. Bekerült és mindenki elvárja tőle, hogy felvegye a lépést a magyar társaival, pedig nála hiányoznak az alapok – azok az alapok, amelyeket egy magyar gyermek az óvodában elsajátít. Meglátva ezt úgy gondolom, hogy ebből az irányból kell elindulni a romák integrálása felé. Az, hogy görgetjük magunk előtt a roma kérdést, az a jelenlegi adatok szerint megnehezíti a későbbi munkát velük kapcsolatosan. A dolgozat megírása során körvonalazódott, hogy a romák fele való közeledést a gyerekek útján kell elkezdeni. Mielőtt belevágnánk, előtte tájékozódjunk az adott roma közösség múltjáról és családon belüli szokásairól.