Repository index

Pál apostol a megváltott ember új életéről vallott nézeteit a Róm 6,1–23-ban fejti ki részletesen. A gonddal megrajzolt képet tovább árnyalja a 8,1–13-ban,1 ahol a Szentlélek munkája felől világítja meg az új élet lényeges vetületeit. Ebből a szempontból a 8,9–11 a szakasz legfontosabb tartalmi egysége.

A milánói rendelet latin és görög szövegváltozatai, a közösség tulajdonjogának elismerése, illetve a megfogalmazás módja és hangsúlyai tizenhét évszázad távlatából is tanulságosak. Ez tehát a tulajdonképpeni restitutio ad institutionem, ti. nem csupán az intézménynek (ad institutum) történő, hanem legalább annyira az okulásunkra (ad institutionem nostram) szolgáló helyreállítás. Sőt: helyreigazítás. Az egészséges állam–egyház viszony úgy valósulhat meg a jövendőben, ha a jelenkori államhatalom megszívleli a Konstantin-féle restitúciós elveket, a keresztyén Anyaszentegyház pedig nem feledkezik el John Wyclifnek az egyházi javak céljára vonatkozó figyelmeztetéséről: a mindenkori egyháznak elmulaszthatatlan kötelessége, hogy összes javaival Isten dicsőségét szolgálja.

A 'Protestáns Szemle' [...] az egyházi életműködés minden ágát felölelő vagy azzal érintkező tudományok mezején búvárkodik, fejteget vagy vitáz: ezt az alapelvet igyekszik szem előtt tartani és attól – legalább szándékosan s öntudatosan – nem akar eltérni. Azért, egyfelől a maga körében, t. i. a magyar protestáns felekezet körében, az egy alapon álló árnyalatok közt az eszmecserék s tárgyilagos vitatkozásnak szabad tért nyit s az ellennézeteket, csak tudományos érvekkel jőjjenek, meghallgatja, elfogadja, értékük szerint méltányolja. De nem szorítkozva csak a magunk szűk körére, tért nyit a külföldi protestáns egyházi élet s tudományos mozgalmak minden általános érdekű jelenségeinek s azokat részint ismertetőleg, részint vitatólag fogja olvasói elé hozni....

A zsidó népet általában „a vallás népének“ nevezik. Ezzel azonban a legnagyobbat még nem mondtuk meg róla. Nevezhetjük a „próféták népének".