Repository index

Grid view | Table view

Search for anything in the search bar above, including full content of all documents. Use " " for expressions and use the faceted search filters to narrow the search results. Private documents (like thesis files) will only display a snippet of the search results.

Displaying 1 - 5 of 5 results.
PublicationPetrőczi Éva20191125Pages: 559--566

Basirius az a sokaknak ellenszenves intrikus személy, akiben a magyarországi és erdélyi közvélemény – számos tudományos publikáció és szépirodalmi mű hatására – mindmáig sem lát mást, mint Apáczai Csere János vetélytársát és tönkretevőjét, és 1655. szeptember 24. szomorú napjának főszereplőjét, aki a lenyakazott I. Károly angol király udvari papjaként potenciális királygyilkosokat látott és láttatott a korántsem vérszomjas erdélyi és magyarországi puritánokban, többek között a minden ízében lelki ember és elkötelezett pedagógus gyulafehérvári professzortársában, a politikával egyáltalán nem foglalkozó Apáczaiban is. A korábban lefordított és elemzett Basirius-levelek után most két olyan, nagyon sokrétegű episztolát szeretnék bemutatni, amelyek Erdély és a Rákócziak végnapjaiba vezetnek el bennünket. 

PublicationPozsony Ferenc2006322Pages: 92--93

Pünkösd szintén mozgó ünnep, mely ötven nap után követi Húsvétot. Rendszerint május 10 és 13 között ünnepeljük. A keresztény egyház ezen a napon a Szentlélek eljövetelét ünnepli. A Szentlélek megjelenését megelőző erős szélzúgást a középkor idején Európában kürtökkel, harsonákkal utánozták. A „tüzes nyelveket” pedig sok helyen égő kanócok dobálásával, tüzes kerekek gurításával jelenítették meg. Annak jelképeiként a csíki falvakban fehér galambokat röpítettek szabadon a mise alatt.

PublicationPozsony Ferenc2006321Pages: 33--36

Húsvét mozgó ünnep, minden esztendőben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon tartjuk. Erre az időpontra a niceai zsinat rögzítette. Éppen ezért évente rendszerint március 22. és április 25. között ünnepeljük. Húsvét a tavasz legjelentősebb ünnepe, ezért struktúrájában nemcsak keresztény elemeket találunk, mivel számos régi, mágikus, pogány kori európai termékenységvarázsló és tavaszköszöntő szokáselemet is magához vonzott. Az erdélyi magyar húsvéti szokáskör legjellegzetesebb szokáselemei a következők: passiójátékok, tűz-, étel- és vízszentelés, határkerülés, zöld növényi szimbólumok állítása, locsolás, tojásajándékozás, rituális testvérré fogadás stb.

ThesisBíró István2013Pages: 67Supervisor: Kiss Jenő

A dolgozat egy elméleti résszel kezdődik, meghatározza, hogy kik és milyen jellemzőik, életkori sajátossággal rendelkezik a konfirmandus korosztály, akikkel a katechézis során találkozunk. Hogyan gondolkodnak, hogyan éreznek, hogyan élik meg a szülőkkel, kortársakkal való kapcsolatukat, milyen hit és istenkép fejlődésen mennek keresztül. Továbbá ebben az elméleti részben arról is olvasunk, hogy milyen szerepük van a rítusoknak, szimbólumoknak a hit megélésében. A dolgozat második része a kutatást mutatja be, hogy a konfirmáltak körében végzett felmérés során, milyen eredmények születek. Továbbá a dolgozat az összefoglalással zárul, hogy az elméleti ismeret és a kutatás eredményei együttesen mennyire adtak választ arra a kérdésre, hogy a liturgiának, milyen szerepe van a konfirmandusok hitéletében.

ThesisErzse András Zsolt2020Pages: 121Supervisor: Buzogány Dezső

A mai napig fennmaradt, a román betörést, az azt követő helyzetet, a kegyetlen menekülést, a hazatérést és az elszenvedett károkat leíró iratok összevetéséből megpróbáltam feleleveníteni a barcasági magyar evangélikus egyházközségek azon szomorú helyzetét, melyet az 1916-os váratlan román betörés idézett elő. Ezt megelőzően, igyekeztem röviden összefoglalni az első világháború kitörésének okait, az egymással szemben álló két nagy szövetséget alkotó kisebb-nagyobb hatalmak céljait, hogy átláthatóbb legyen a románok egyáltalán nem várt támadása. Miután röviden összefoglaltam a Barcaságban elő határvédő csángó nép menekülését, mely sokak számára kegyetlenül végződött, a talált adatok alapján településenként írtam össze az egyházközségek szomorú helyzetét. Itt olyan dolgokról esett szó, mint például: az egyházi értékek elmenekítése, úgy az egyházközség, mind a lelkész család elszenvedett kárai, a betörés áldozatai vagy a harangok hadicélra való felajánlása.