Repository index

This paper is an expanded and somewhat more elaborated version of an earlier study in which I tried to give a general overview on the word-usage concerning the passion of Jesus Christ in the early Christian creeds. The purpose of this short paper is in part to give a comparative presentation of the sufferings of Lord Jesus Christ in the Western Creeds, and in part I also try to define the role of mentioning the name of Pontius Pilatus in them.

Célom az, hogy átfogó képet nyújtsak a kappadókiai atyák életéről és tanításáról.

Dolgozatom fő célja az, hogy feltárjam Simone Weil tanítását a szenvedés misztériumáról. Ahhoz, hogy ezt megértsük, szükséges több pontban vizsgálni a szenvedés kérdését. Ezért a dolgozat első részében Simone Weil életét kutatva fedezhetjük fel az ő kapcsolatát a szenvedéssel. Az itt feltárt megfigyelések után áttérünk az elméleti részhez, amely megalapozza Simone Weil életét és azon belül a szenvedéshez való viszonyulását. A dolgozat második részében a dekreáció fogalmát kell megértenünk, amely Simone Weil tanításának az alapja. Ennek megértése elengedhetetlen ahhoz. A dekreáció után következik a dolgozatom utolsó és legfontosabb része, ami a szenvedésről és a szerencsétlenségről szól. Ebben a fejezetben nagyon részletesen feltárulnak a szenvedéssel és a szerencsétlenséggel kapcsolatos részletkérdések. Ezeket ismertetve célom az, hogy választ adjak a szenvedéssel kapcsolatos nehéz kérdésekre.

Jelen dolgozat – bár címében csupán Nüsszai Gergely nevét tartalmazza, – egyrészt egy olyan gyűjtemény, mely nem csak a nevesített, hanem mindhárom kappadókiai atya keresztségről szóló tanítását kívánja együttesen elemezni, másrészt e gyűjtőmunka után arra a kérdésre keresi a választ: hogyan, milyen mértékben lehet relevanciája a kappadókiai atyák letűnt korban született tanításának a mai református dogmatika, egyházi gyakorlat fényében.

Nüsszai Gergely a negyedik század egyik fontos gondolkodója volt. A kappadókiai atya társaival együtt (Nagy Baszileiosz és Nazianzoszi Gergely) fontos szerepet játszott a keresztyén dogmák alakulásában. Élete végére az ortodoxia védelmezőjének is nevezték. Jelen dolgozatban a halálhoz és a feltámadáshoz kapcsolódó tanítását vizsgáltuk, elsősorban antropológiai szempontból. Ehhez kapcsolódóan fontos volt a teremtés témakörének vizsgálata is, mert a kérdés mélyebb vizsgálata során kiderült, hogy Gergely teremtésről szóló tanítása szervesen összefügg a halál és feltámadás kérdéskörével. A Szentírást zsinórmértékként használva Gergely többek közt válaszokat keres az alábbi kérdésekre: mi lesz a testtel és a lélekkel a halál után? Hogyan történik a feltámadás? Ki támad fel? Milyen mértékben azonos a meghalt személy a feltámadottal? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén halad dolgozatunk is.