Repository index

Dolgozatom címe: A Kolozsvári Református Teológiai Fakultás ének- zene egylete a 20. század elején. A dolgozatban röviden áttekintem az erdélyi protestáns egyházzene vázlatos történetét, kiemelve a zeneoktatásnak a református iskolákban betöltött szerepét. A dolgozat gerincét a Kolozsvári Református Teológiai Fakultás 20. században alakult ének-zene egylete működésének bemutatása képezi, ahol kitérek az egylet vázlatos történetére, az egyletet irányító teológiai tanárok munkásságára. A dolgozat fontos fejezete Benedek Kálmán zenetanár-orgonista munkásságának bemutatása, akinek idejében a Kolozsvári Református Teológiai Fakultás énekkara virágkorát élte. A témában eddig feldolgozatlan anyagot képez dolgozatom utolsó fejezete, melyben összeállítottam a Kolozsvári Református Teológiai Fakultás ének-zene egylete kottatárának leltárát.

A roma kérdés egy összetett és sürgető kérdés. Ezt mindenképp szem előtt kell tartani. A dolgozatírás folyamatában számos pozitív és negatív tényezőre bukkantam. Többek között negatív, hogy óriási a szakadék magyarok és romák között. A magyar etnikum hallani sem akar az integrálásról, a romák segítéséről – mert így is ingyen élnek az állam segítségével. Másik negatív tényező az évek során kialakult felfogás és sztereotípia, hogy a romák mocskosak, büdösek, nem szeretnek dolgozni stb. Voltak példák, ahol beigazolódnak az állítások, de voltak esetek, ahol az ellenkezője történt. Egy végtelenül színes kultúrával rendelkeznek – azok, akik nem integrálódtak, hanem megtartották szokásaikat – amelyről mi nagyon keveset tudunk. Ebből a kultúrából kiindulva jönnek a hátrányok, melyeket nem veszünk figyelembe és negatív jelzőkkel aggatjuk tele a romák összességét. Példának vehetjük az iskolázottságot. A roma gyerekek óriási hátránnyal kerülnek be az iskolába.

A dolgozat egy elvi-teológiai résszel kezdődik, meghatározza a család fogalmát és jelentőségét, mert előbb ismernünk kell a családot, ahhoz hogy beszélni tudjunk róla. Tartalmazza a Romániai Református Egyház tanítását, amely a Szentírás fényébe helyezi a családról alkotott képet. A család teológiai és etikai megközelítését tartalmazzák a bevezető fejezetek, a relacionális etika szemszögéből is megvizsgálva a családokat, amely vallja, hogy az igazságtalan kapcsolatokat helyre lehet hozni, a bizalom visszaállításával. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolat két oldalon gyűlő érdemek és tartozások etikai egyensúlyának számítása, számontartása. A második fejezet a dolgozat igazi gerince, amely már a családi sérülések meghatározásával foglalkozik, milyen területeken sérülhetünk a családban, mennyire szenvedhetünk miatta és hogyan lehet ezeket a sérüléseket gyógyítani, ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ.