MA Thesis

Dolgozatom fő célkitűzése az 1805 és 1806-os Erdélyi Református Egyházkerület generális zsinati jegyzőkönyveinek a feldolgozása volt. A jegyzőkönyvek feldolgozásában elengedhetetlen az érintett kor bemutatása. Ebből kifolyólag célom az volt, hogy lehetőleg egy minél tágabb képet nyújthassak a tizennyolcadik és tizenkilencedik századforduló világáról. A dolgozat első felében az erdélyi társadalom életéről írok. Ennél a résznél főként a népességet befolyásoló hatásokra térek ki és alaposabban megvizsgálom a kor gazdaságát, kultúráját, politikáját.

Jelen munkában Aranyszájú János zsidóellenes igehirdetéseinek teológiai vonatkozásait vizsgáljuk. Az egyházatya igehirdetéseinek visszhangja nem csak kora hallgatóságát nyűgözte le, hanem a későbbiekben sokakban ellenszenvet keltett. A modern teológia egyik kérdésévé vált, hogy a zsidóellenes igehirdetések antiszemita tartalommal bírnak-e, vagy sem. Úgy tűnik, hogy a választ nem a IV. századi egyház álláspontja alapján kell keresnünk. A dolgozatban jelenkori vitákat is megvizsgálunk, amelyek azt a kérdést feszegetik, hogy számonkérhető-e Jánoson az a következmény, amit a XX.

Dolgozatomban a Marosi Református Egyházmegye 1808-as vizitációs jegyzőkönyveit írtam át elektronikus formába és kimutatásokat, összegzéseket készítettem, hogy milyen problémákkal küzdöttek a 19. századi gyülekezetek. Ez a munka az egyháztörténeti munkát hivatott segíteni, mely feltárja előttünk a gyülekezeteink történelmi előzményeit.

Mi az élet, hogyan keletkezik az, hogyan lehet elősegíteni, illetve szabályozni az élet megjenesét, születését? Vajon az ember beleavatkozik a természet rendjébe, amikor mesterséges úton hoz lére életet? Dolgozatomban a bioetika tudományágában fellelhető kérdésekkel foglalkozom: hogyan kapcsolódik az orvostudomány és a teológia, ezen belül az etika diszciplína egymáshoz? Dolgozatomban arra a következtetésre jutottam, hogy az ember, magzat kétféleképpen foganhat: természetes úton és mesterséges úton.

Kutatói munkám során a keresztség mai gyakorlatával kapcsolatban elsősorban a szülők és keresztszülők feladataira vonatkozó kérdéseket vizsgáltam. Dolgozatom célja az volt, hogy miután felvázolom a keresztség jelentőségét, a szülők és keresztszülők katechetikai feladatát, megvizsgáljam a gyülekezeti tagok álláspontját, véleményét a keresztséggel és saját szülői, keresztszülői mivoltukkal kapcsolatban. Az első rész az elméleti megalapozást jelenti, amit a téma kérdőíves vizsgálata követ.

Ebben a dolgozatban a feltámadás eszméjének a kialakulását, illetve a fejlődését vizsgáljuk a második század környékén. Annak érdekében, hogy egy átfogóbb képet alkossunk a második századi feltámadás eszméjéről rávilágítunk arra, hogy miként kapcsolódnak össze a mártírok és a feltámadás. A keresztyén történelem különböző momentumaira összpontosítunk, amikor a testi feltámadás ideáját megvitatták, megtámadták, megerősítették és / vagy újrafogalmazták.

A digitális technológia hatásai ellenére fiataljaink vágynak arra, hogy közösségekhez tartozhassnak. Ezt igazolja a virtuális közösségek iránti igény, illetve a tény hogy folyamatosan kapcsolatban vannak egymással, azaz nem tudnak anélkül élni, hogy ne osztanák meg újra és újra életük történéseit másokkal, és ne részesednének ők is mások élettörténeteiből. Ennek okán úgy gondolom, hogy a közösségformálás során az önmagunkról és a minket körülvevő világról való tanulás, legfontosabb, változatlanul örök eleméhez kell nyúlnunk, a beszélgetéshez, a kérdések mentén folytatott dialógushoz.

Jelen dolgozatomban Kálvin János és Viktor Emil Frankl antropológiáját vizsgáltam, illetve hasonlítottam össze. A célom az volt, hogy két fő kérdésre választ adjak. Elsőként, hogy Kálvin János, illetve Viktor Emil Frankl antropológiai nézetei kizárják-e egymást? Másodikként, ha nem zárják ki egymást, akkor nézeteik lehetnek-e egymás kiegészítői? A választ keresve négy témát mutattam be Kálvin János és Viktor Emil Frankl antropológiájából. Dolgozatom mindegyik fejezetében először Kálvin János, majd pedig Viktor E.

A dolgozat fő célja Kováts Benedek életének kutatása, valamint a hozzá érkező levelek általi korkép megalkotása. Dolgozatomban a Kováts Benedeknek írt, egyházi témájú leveleket vizsgáltam. Kováts Benedek egy meghatározó egyénisége volt a két világháború közötti erdélyi, egyházi, oktatási életnek. Munkásságával hozzájárult a kor református oktatásának fellendítéséhez. A levelek segítségével betekintést nyerhetünk a kor egyházi kapcsolataiba, az oktatás körülményeibe, a kisebbségi lét kihívásaiba.