D. dr. Juhász István egyháztörténész 1915. április 16-án született Nagyenyeden. Elemi és középiskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, 1932-ben pedig beiratkozott az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultására. Első lelkészképesítői oklevelet 1936-ban szerzett, s ugyanettől az évtől lett tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek (1942 és 1945 között a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály titkára volt). A második lelkészképesítő vizsga letétele után 1937. november 21-én szentelték lelkésszé. Kolozsvári — teológiai tanulmányai mellett — a bukaresti és nagyszebeni ortodox teológiai főiskolákon is folytatott tanulmányokat az 1936/37-es tanévben, majd az 1937/38-as és 1938/39-es tanévben a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem történettudományi karán végezte el az I—III. évfolyamot, s eközben fél évig (1938 augusztusától 1939 januárjáig) levéltári tanulmányokat is folytatott Budapesten. 1937. szeptember 1-jétől 1939. szeptember 1-jéig a Protestáns Teológiai Intézet segédlelkész-titkára (szeniora) volt, 1939 szeptemberétől 1940 szeptemberéig pedig a Bukaresti Református Főiskolás Otthon vezetésére kapott lelkészigazgatói kinevezést. 1938 és 1939-ban az Ifjú Erdély főszerkesztőjeként is tevékenykedett Lőrinczi László, ifj. Nagy Géza és Nagy Ödön szerkesztőségi főmunkatársakkal. 1940 szeptemberétől 1941 decemberéig az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsánál munkálkodott tisztviselőként referensi minőségben. 1940. decemberében jelentkezett doktori szigorlatra a debreceni Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Karán. Disszertációjának címe: A reformáció a románok között (Kolozsvár 1940, 276 old.). 1945 áprilisától az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultása hívta meg helyettes tanárnak a román nyelv oktatására. Így egyszerre volt az Erdélyi Tudományos Intézet aligazgatója és a fakultás oktatója, s közben teológiai magántanári vizsgát is tett egyháztörténelemből (1946. október 5.). 1949. január 1-jétől professzorként oktatta az egyetemes egyháztörténelmet élete végéig. Tudományos tevékenysége elismeréseképpen a prágai Károly Egyetem Comenius Teológiai Fakultása (1969. május 21.) és a Debreceni Református Teológiai Akadémia (1972. szeptember 17.) tüntette ki díszdoktori címmel.
A megbékélés keresése eredménytelen volt, a harc pedig részben célt ért és hisszük, hogy további részében is diadalt hoz. Kelet-Magyarország, északi és keleti Erdély újra magyar! A románokkal szembeni magatartásunk visszatérhet azokhoz az ősi alapokhoz, amelyeket a nemzetiségi kérdésre nézve általánosságban István király Intelmei jelöltek ki és amelyeket Erdélyben Bethlen Gábor országépítő politikája valósított meg. Ez az ősi út az egyetlen helyes magatartás.