D. Tóth Judit

Szerzői tartalom

Rácsnézet | Táblanézet
Megjelenített bejegyzés: 1 - 2 Összesen: 2

2019

A Magyar Patrisztikai Társaság Elnöksége 2017-ben a Társaság XVII. éves konferenciájának vezértémáját a reformáció 500. évfordulója alkalmából az egyházatyák munkásságának kora újkori hatásában, recepciójában adta meg, a reformáció és az ellenreformáció korára egyaránt vonatkozóan. A témakiírás több szempontból is érdekes és fontos, de a patrisztikus kutatások horizontjáról mindenekelőtt azért, mert felhívja a figyelmet arra a jelentős szerepre, amelyet az   ókeresztény   szerzők   (elsősorban   a   latin   nyelvűek,   mint   Tertullianus,   Jeromos,   vagy Ágoston, de  a  keleti   atyák   is,   mint   például  Baszileiosz,  vagy   Aranyszájú   János)   művei játszottak a reformátorok  műveltségében, teológiájuk, gondolkodásuk  alakulásában,  és  az ennek szélesebb kontextusaként jelen lévő humanista műveltségben és filológiai-könyvkiadói gyakorlatban.   Ezen   túl   a   témakiírás   azért   is   figyelemre   méltó,   mert   a   reformáció-ellenreformáció (helyesebben inkább „katolikus megújulás”) kutatói számára is lehetőséget biztosított arra, hogy számot adjanak arról a növekvő figyelemről, melyet tapasztalhatunk az utóbbi években a kora újkor kutatása felől is a patrisztikus szerzők iránt. A konferencia témaválasztásának apropója tehát a reformáció 500. évforduló volt, melynek   a   nemzetközi   és   hazai   tudományos   és   népszerűsítő   rendezvényei,   előadásai, tanácskozásai,   műhely-foglalkozásai,   kutatási   projektjei,   kiállításai   (hogy   csak   néhány fontosabb formát említsünk) áttekinthetetlenül nagy számban zajlottak, ami szintén mutatja, hogy a protestáns   reformáció kitörölhetetlen   nyomot   hagyott   Európa   történelmében. 
 

A 2017-es, Sárospatakon megtartott patrisztikai konferencia elsősorban azzal foglalkozott, hogyan hatottak az egyházatyák művei, tanításai a reformátorok és ellenreformátorok gondolkodására. A mai szakirodalom problémafelvetéseire reflektáló, a források ismeretéről bizonyságot tevő és tudományos módszertant alkalmazó előadások megközelítése lehetett vallás-, teológia- vagy egyháztörténeti, irodalom-, művészet-vagy filozófiatörténeti. 


Jelen   kötet   tanulmányai   nagyobb   részben   a   konferencián   elhangzott   előadások továbbgondolt,   szerkesztett   változatai. A kötet első nagyobb egysége  azokat   az   írásokat tartalmazza, témájuk kronológiai rendjében, amelyek a konferencia kiírásához szorosabban kapcsolódtak; a második részben pedig olyan, elsősorban a patrisztika korához kapcsolódó tanulmányok helyezkednek   el, amelyek   nem,   vagy csak   alig érintik  témájuk  kora újkori hatását, recepcióját, habár a tárgyalt témáknak hasonlóképpen fontos hatásuk volt.

PublikációTanulmánykötet2019