E dolgozat a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye hitéletével és belmissziós munkájával kíván foglalkozni. A hitélet és a belmisszió együtt alkotja egy keresztyén közösség hitének magvát és fejlődését, amelyhez hozzájárulnak a különböző szövetségek a hitélet művelésébe fektetett munkával. A belmisszió hosszú időkre visszanyúló múlttal rendelkezik, mely a krisztusi parancstól napjainkig rengeteg fejlődésen ment keresztül és járult hozzá a szövetségi ágak kialakulásához és fejlődéséhez. E dolgozat témája a hitélet fejlődését, megerősödését és a gyülekezeti munka hozzájárulását igyekszik bemutatni az egyházközségek életében, különösképpen a két világháború időszakára való tekintettel. Viszonylag egy nagyon friss téma, amely az adminisztráció és hitismeret szempontjából igyekszik bemutatni a kutatás témáját. Szem előtt igyekszik tartani a belmisszió hozzájárulását azáltal, hogy a különböző szövetségi munkák segítségével abban a különösen nehéz időszak közepette hogyan tudta az egyszerű székelyföldi református ember elmélyíteni személyes hitét és azzal hozzájárulni a közösség hitének építéséhez. A belmisszió munkája révén próbálja a hit magvait elhinteni és növekedésre bírni az egyházközségek híveinek lelkében, felébresztve bennük a Lélek által végzett változást. Ehhez hasonlóan a mindennapi imádkozás, rendszeres Bibliaolvasás, lelki- és testi munka a hit erősítésében fontos szerepet tölt be. A református belmisszió azoknak a kérdéseknek a megválaszolásában próbál segíteni, hogy a székelyföldi reformátusok hogyan tudták megőrizni hitüket, hogyan alakultak meg és működtek a szövetségek, milyen volt a kor gyülekezeti élete.